Hogyan tudnám azt feldolgozni hogy nincs elég tejem, nagyon bánt, már próbáltam szinte mindent de egyre kevesebb?

Úgy hogy beveszed a leszaromtablettát. Szereted a gyereked? Ellátod a testi szükségleteinek megfelelően? Nem éhezik nem szomjazik, van tiszta pelusa? Lelki igényeire is odafigyelsz? Ölelgeted, puszilgatod, játszol vele amennyire lehet az ő korában? Gondolom a válasz igen. Akkor meg ki nem szarja le hogy anyatejet kap-e vagy tápszert? Túl van misztifikálva ez a szoptatás nagyon. Alapvetően az anyatej táplálékforrás, nem pedig az anyai szeretet valamilyen misztikus manifesztációja.

Persze az a jó ha van, de hála Istennek, olyan korban élünk amikor akkor is tökéletesen táplálható egy gyerek, ha nincs anyatej. A te kisfiad megkapja ami kell. Még anyatejet is. Ez tökéletesen elég az immunrendszerének, a tápszertől meg jól lakik.

Azt tudatosítsd magadban hogy nem attól vagy jó anya hogy szoptatsz-e vagy sem. Az nagyon nem ezen múlik. Aki meg beszól azt oszd ki vagy szard le vérmérsékleted szerint. És térj észhez! A szoptatáson semmi nem múlik.

Az én nagyobbik lányom kb annyi anyatejet kapott mint a kisfiad. 3 hónap után adtam fel, és addigra idegroncs lettem. Aztán végiggondoltam amiket leírtam neked, és rájöttem hogy felesleges ezen hisztizni. A kissebbikem lassan 4 éves. Most hagyta el a szopit. Ő sem szopiztra soha az előírt mennyiséget, mert nem volt, de a tápszert sem fogadta el. NEki elég volt. Vele a more milk plus kapszulát szedtem, de szerintem elsősorban az volt a különbség, hogy az első lányom nem szeretett szopizni, és a technikája sem volt jó, a kicsi meg igazi cicifan. Még beszél is hozzájuk :)

Szóval fel a fejjel, és nézz előre. Mit számít ez a pár hónap, az elkövetkező évtizedekhez képest. Tényleg elhiszed hogy ezen múlik bármi is?

Ja és amúgy semmi különbség nincs immunrendszer terén a két gyerkőcöm között. A kicsi sem ellenállób mert anyatejet kapott. :)

4-essel teljesen egyetértek:)

Kell ez a lelki fröccs, hogy érezd, nem ezen múlik.

Kitartás, tényleg próbálj ne ezen görcsölni, egyértelmű, hogy jó anya vagy, ha ennyire aggódsz. Legyél kiegyensúlyozott, próbálkozz addig, amíg nem vagy idegroncs. Utána add fel, mosolyogj sokat, és így legalább apa is meg tudja etetni.

Kitartást kívánok!

Gyakori szoptatás, szükség esetén tanácsadó.

És tedd el a mérleget, hidd el, hogy meg fogsz nyugodni! Nem kell pontosan tudnod, mikor mennyit eszik, inkább őrá figyelj és az ő jelzéseit kövesd. Ha 5 perc múlva újra kér, hát adj neki, ne nézd az órát se. Ne csak etesd a szopival, hanem gondozd is.

Biztos vagyok benne, hogy ha ezt a lépést meg tudod ugrani, sokkal könnyebb lesz. Lehet, hogy nehéz lesz elengedni ezeket az elvárásokat, de utána sokkal felszabadultabb lesz az egész szoptatás. Bízz magadban, a babád és a tested meg fogja találni a közös hangot, csak hagyd. ;)

Valóban lepontoztalak, de úgy látom, nem csak én.

Nem értek veled egyet, a pontozásos rendszer pedig azért van, hogy ezt ki is nyilvánítsuk, ha akarjuk. Semmi személyes nem volt benne, főleg, hogy anonim vagy.

Egyébként meg én is szoktam kapni a piros kezeket, csak mondjuk én már nem akadok ezen fenn. :)