Miért van az, hogy akik szoptatnak, olyan lekezelőek a nem szoptatós (tápszeres) anyukákkal szembe?

Ne általánosíts. Én sokáig szoptattam mind a két gyereket, a második egy doboz tápszert se ivott meg, mégis én győzködtem egy anyukát hogy ne szenvedjen tovább, adja a tápszert a gyereknek, mert nem éri meg, hogy kikészüljön idegileg. Az anyósa, az anyja meg a védőnő egy emberként estek neki, hogy olyan nincs, hogy valaki nem tud szoptatni, az ő hibája, hogy nincs teje, az a szerencsétlen meg hetekig zokogott meg próbált fejni az üvöltő gyereknek.

Én azon a véleményen vagyok, hogy a legjobb az anyatej (na meg a legkényelmesebb is), de ha nincs, akkor az sem olyan tragédia, nem a középkorban élünk.

Szerencsere en nem erzekeltem ilyet,bar az en kornyezetemben legtobben nem szoptattak.En sem,csak egy rovid ideig.Egyaltalan nem akartam szoptatni,de annyira feszult a mellem,hogy lassan kellett elapasztani a tejemet.

A szoptatast kenyelmetlennek ereztem,arrol nem is beszelve,hogy egyfolytaban csopogott a tejem,ami kimondottan gusztustalan volt a szoptatos melltartobetetek ellenere is.

Nem mindenki leli oromet a szoptatasban,ez van.

Nem szoktam bántani a tápszeres anyukákat.

Sokszor azt érzem, hogy inkább nekik van egyfajta üldözési mániájuk, vagy nevezzük túlérzékenységnek. Bántja őket, hogy nem szoptatnak, rejtve vagy kimondva kudarcként élik ezt meg.

A magam részéről azt gondolom, hogy a legnagyobb probléma az információ hiány, ezért nem sikerül sok anyukának, és nem azért, mert ügyetlenek vagy alkalmatlanok lennének, egyszerűen nincs szakszerű segítségük a kezdetekben.

De a "tápszeres anyukákat" sem venném egy kalap alá, nagyon sok oka lehet a dolgoknak, utolsó anyuka esete mondjuk nagyon elszomorít.

Így van, nem mindegy miért nem szoptat az anyuka.

Meg másképpen gondolkodunk, én pl. azt nem értem, hogyan lehet gusztustalan az anyatej, ha csöpög, folyik is, mikor azt a saját testem termeli és a gyermekem táplálja? Ahogy a sperma is lehet gusztustalan, de abból lett a gyermekünk is. Szóval felfogás kérdése.

Egyetértek a 4- es válaszolóval, tényleg sokszor a tápszeres anyukák támadnak, ha valakinek segíteni próbálunk a szoptatásban.

Én is hozzá szoktam tenni, hogy csak addig próbálkozzon, amíg nem keseríti meg a mindennapjait. Szerencsére van tápszer, úgyhogy nem akkora tragédia, ha nem megy a szoptatás. Ennek ellenére már leszoktam a segítésről, mert mindig betalál valami nagy szoptatóellenes anya, és már nincs kedvem vitatkozni.

Én nagyon örülök, hogy szoptatok, és jó érzéssel tölt el, hogy attól fejlődik a babám, hogy csak az anyatejet kapja. Ha ez szóba kerül akkor csak azért nem fogok szabadkozni, hogy nehogy magára vegye egy tápszerezó anyuka. Amúgy en tápszeren nőttem fel, egészséges

vagyok, de azért mégis a szoptatást tartom a legjobbnak.

Ez amúgy ugynolyan, mintha valaki boldogan mesél a gyerekéről, és ezt hallja egy meddő anyuka, akkor hajlamos magára venni, és megsértődni ezen.

Én pedig úgy gondolom, hogy senkire nem tartozik az, hogy mit eszik egy baba, pláne miért. Nem értem, miért kérdezgeti ezt boldog-boldogtalan..

Teljesen mindegy, anyatej vagy tápszer, a lényeg, hogy gyarapodjon a kicsi. :)