Csak a folyadék számít vagy az evés is?

Ha alapvetően a főzni nemtudás a gond, akkor valóban nagyon jó ötlet kikölcsönözni a könyvtárból Horváth Ilona szakácskönyvét. A legalapvetőbb dolgok is értelmesen le vannak írva benne. Én is abból tanultam főzni, mert egy krumplit alig tudtam meghámozni, amikor elköltöztem otthonról.

A tésztaételek általában gyorsan és könnyen elkészíthetők, jól variálhatók. Sajtos tészta, tejfölös tészta, krumplis tészta, mákos, diós, prézlis stb.: ezeknél még a feltéttel sem kell bajlódni.

A rizses húsokhoz elég nagyon kevés hús is, lehet párolni bele az éppen aktuális és így legolcsóbb zöldségfélékből.

Krumpliból: gombóc, krumplileves, rakottkrumpli, paprikás krumpli - ezek tök olcsók.

Anyósom párizsit rántott ki, illetve ezt darálta le a milánóihoz is, amikor nagyon nem volt pénze.

A milánóiról jut eszembe, hogy a növényi sajt/pizzafeltét teljesen jó, és töredéke az ára a rendes sajtnak.

A főzelékek is olcsók, viszont azokhoz azért meg kell tanulni normális rántást készíteni.

Tejberizs, tejbegríz alig kerül valamibe.

Azért annyiban igaza van a "kötekedő" válaszadónak, hogy egy felelősségteljes, értelmes felnőtt nehogymár folyadékon akarjon élni, ráadásul így akarjon egy gyereket is nevelni. Ha tényleg annyira nincs pénz kajára, hogy ilyeneken kell gondolkodni, akkor ott azért valóban elgondolkodtató, hogy a gyerek minek kellett. Egy folyadékon vegetáló anyuka biztos, hogy nem fog tudni szoptatni. A tápszer pedig hadd ne mondjam, hogy mennyibe kerül, úgyhogy jobb lesz, ha a főzésen és a spórolós ebédeken kezdesz gondolkodni ehelyett - a ne haragudj, de - hülyeség helyett.