Mikor éreztétek úgy, hogy ELÉG a szoptatás?

Ez egy stabil szopási sztrájk, sajnos. :(

Van még esély arra, hogy visszafordítsd, de nem garantált a siker és nagyon nehéz, hosszas folyamat lehet. Ha mégis úgy döntesz, hogy megpróbálod, akkor viszont mindenképp keress hozzá segítőt, mert egyedül sokkal nehezebb lenne, mint rendszeres lelki támogatással.

Valószínűleg több ponton is komoly változásokat kellene bevezetni a szopis/etetési gyakorlatodban, de akár az egész babagondozásban is.

Ehhez tudni kéne a részleteket is, hogy pontosan hogyan szoptatod, gondozod, altatod stb. a babádat.

Ne ijedj meg, nem kritizálni akarlak ám ezzel:), csak tudnod kell, hogy a szoptatás nem egy különálló, szeparált dolog, főleg nem csak egy etetési mód. Ha "megfelelően" szoptat az anyuka (ezt se értsd félre), akkor a szoptatás maga is komplex gondozási móddá válik, amit több szempontból is meg lehet vizsgálni.

Sok minden függhet össze sok mindennel, főleg, ha olyan sokrétű problémáról van szó, mint a tietek is. Így értettem.

Szia/Sziasztok!

Én is ilyen "problémával" kűzködök.

A lányom 6 hetes korától tápot kapott, mert egyáltalán nem szopizott.

A fiam most 4 hetes.

A kórházban amíg nem volt tejem állandóan szopizott. Amikor beindult, ő úgy döntött neki nem kell a cici.

1 óra alatt 10-15 ml-t szopizott csak, míg üvegből 40 is bement.

Így maradt a fejés és az üveg, de minden nap próbáltam mellre tenni, míg 1,5 hét után újraelkezdett rendesen szopizni. Ez ment egy hétig és újra sztárjkolni kezdett.

Most 4 napja újra csak üvegből eszik.Nem löki el, csak több mint 1 óra alatt lakik jól és utána is úgy akar aludni, hogy a szájában van. Amikor "ráérünk", mellre teszem, ha dolgunk van üvegből kap.

(a nagyobb ovis, így ő hozzá is kell igazodnunk) Szerencsére van tejem bőven, minden etetésre le tudom fejni a 120 ml-t.

De általában 2 naponta rám tör a depi, hogy megint nem sikerül.Mert olyan jó összebújni vele.

Nem az zavar, hogy esetleg tápos lesz, hanem, hogy szinte folyik a szájába a tej és még lenyelni is lusta.Szerencsére engem nem stresszelnek a "csak a szoptatás a jó a gyereknek" dumával, mégis stresszelem magam ez miatt.

Lehet azért, mert tudom, hogy mennyi plussz idő és nem utolsó sorban pénz, ha tápot eszik.

Már most unom az állandó fejést, sterilizálást...stb.

Nehéz dolog ez.

[link]

[link]

Szülés után nekem sem ment könnyen, sőt, semmit nem akart szopizni a sárgaság miatt állandóan bealudt, tejem meg nem volt, mert honnan lenne, ha alig szopizott és még az elektromos mellszívózás sem segített semmit. Tápszert nem akartam, ezért kis kanállal adagoltuk neki a lefejt anyatejet. Igazából tápszerhez nyúltam volna, semmi gondom nincs vele, de anyukám, aki mellettem volt és segített, elmagyarázta, hogy várjunk még a tápszerrel, próbálkozzunk, stb. Egyébként, egészségügyi dolgozó, ért picit a témához, amíg itt volt végigböngészett számtalan magyar és külföldi oldalt, mindent kipróbáltunk, hívtunk szoptatási tanácsadót is, aki mellesleg nem segített sajnos, de végül meglett az eredménye. Be tudtuk indítani rendesen a tejtermelést, a pici már könnyebben hozzájutott, rendbejött teljesen. Mostmár 16 hós és még mindig szopizik.

Egyébként, anyukám még a szülés előtt és után is ellátott jó tanácsokkal a szoptatás terén, hogy mit ne engedjek, hogy adjanak a picinek a kórházban. Én végül bedőltem a nővéreknek, és minden hibát elkövettem, amit lehetett, ez is rátett sajnos egy lapáttal a helyzetre. Tényleg úgy jöttünk haza a kórházból, hogy alig szopott a baba. Szerencsém volt, hogy anyukám ilyen profin megoldotta a helyzetet ls végig segített. Millió százalék, hogy tápszereztem volna én is, nem látok benne semmi rosszat, főleg, ha nincs más megoldás. Csak sokszor van úgy, hogy az ember nem néz utána minden lehetséges megoldásnak, ami érthető, ha nincs segítsége és ott a kisbaba, akivel együtt kell lenni állandóan, erre tényleg semmi idő nincs.

Úgyhogy, igen, én átéltem hasonló helyzetet, tuti, én is föladtam volna, ha nincs mellettem az anyukám.

Ha nincs segítséged, akkor tényleg nem tudsz mást csinálni. Én is tápszeres voltam 4 hós koromtól, mert anyukám beteg lett és én már nem nyúltam a tejhez. Igaz, hogy az anyatejet és a tápszert nem lehet összehasonlítani, de ha egyszerűen nem megy és mindent megpróbáltál, miért kell rosszul érezned magad emiatt? Szerintem, ne törődj a rosszindulattal, senkinek semmi köze hozzá. És valóban igaz, hogy lassan már úgyis hozzátáplálsz.

(Egyébként, ha még nem adtad föl, az xStefix ért a témához, nyugodtan kérj tanácsot tőle, hátha tud segíteni, nekem segített anno pár kérdésemnél.)