Miért apad el sok kismamának 2 hónap után a teje? Valamit "rosszul csinálnak?

Azt írjátok többen, hogy fáradt, keveset iszik és eszik és alszik! De hát nem tudják a kismamák, hogy egy szoptatós anyának ennie kell!(liter leveseket szoptatásonként)innia kell (literszám, a rostos leveket, tejet a leves fölött) és pihennie kell?

Nincs családjuk? Vagy nem mondja a család? Nem látott senkit még a családban szoptatni??

Inni kell, enni kell, aludni kell! Nem választható, első kötelesség! Fontosabb, mint a porszívózás, a rend, vagy a séta! Nem kedv, meg étvágy kérdése, hanem első feladata!

Nem is értem! Nagymama? Nővér? Rokon? Nincs senki?

Nekem anyám nem hagyott békét, 3 óránként a hat decis köménymagos levesével! S szidott, hogy csak ennyi.

Aludni kell, mikor agyerek alszik! Nem kell csipkefüggöny, se vasalt ruha,addig, első a szoptatás!

A gyerekeim 20 év körüliek, de ránk még nagyon ránk szóltak s haragudtak, ha nem pihentünk, ha nem ettünk. S a férjecskéinkre is rászóltak, ha zavart pl. a pihenésben.

Én egyértelműen az otthoni méregetést tartom hibásnak!

Amíg méregettem, állandóan stresszeltem, számolgattam stb, párszor kapott emiatt pótlást is. Aztán bepöccentem, elraktam a tápit és a mérleget, illetve csak 2-3 naponta mértem este, hogy nő-e a súlya.

1 hetesen még mindenki azzal piszkált, hogy pótoljak, a baba mégis 8 hónapig szopott.

Ugyanúgy vagyok, mint az utolső előtti.

7 hónapja szoptatom a lányomat (napi 1x eszim gyümölvsót, a többi cici)

Fiamat is 21 hónapig sikrült szoptatnom.

Bestresszeltetik a kismamákat az "ennyit kell ennie, ennyit kell híznia" táblázatokkal és túl hamar felírnak tápszert, legtöbbször feleslegesen.

Sok minden közre játszik a tej csökkenésének!

A szülés után mindenki segíteni akar. Bár ilyenkor még a baba szinte csak eszik-alszik, nem ilyenkor kell a segítség. Az első hónap után az anyuka kimerül, a ilyenkor lenne jó a segítség. Belejön az anyaságba, a baba sem alszik már annyit, a szoptatás során kialakul a kereslet-kínálat, azt hiszi kevesebb a tej. A neten mindenhol babamérleget lehet venni kölcsönözni, hogy naponta mérhessük a babát! Én csak az orvossal mérettem 2 hetente, gyönyörűen fejlődött mindkét gyermekem, sokszor szoptak, amikor akartak!

A tej magától nem apad el, csak ok édesanya nem kap megfelelő felvilágosítást. Azt hiszik, a kemény mellben sok tej van, nemhogy inkább sűrűbben szoptatnának, hogy még több tej termelődjön.

Ha egy édesanya gondban van, vagy úgy érzi kevesebb a teje, szüksége van segítségre azonnal szólni kell egy családtagnak! Ma a túlhajtott világban nehéz minden elvárásnak megfelelni, mert mindenütt a tökéletes csodálatos anyákról hallunk! Hát nem, ők is sírnak esténként, ha a baba sír és nem tudják megvigasztalni!

Én csak ajánlani tudom a www.lll.hu-t, nagyon segítő készek, ha kell, házhoz is mennek segítséget adni! Ne restelljünk segítséget kérni!!!

Szerintem alkat és hozzáállás kérdése.

Ha alkatilag nem megy, akkor be kell látni, hogy ennyi volt és más megoldást kell keresni. Az ide tartozó anyákat megértem.

A hozzáállás kérdése már más tészta. Én csak magamból indulok ki. Miután kiderült, hogy ikreket várok, mindenki a családomban és a baráti körömben tényként közölte, hogy ikreket nem lehet szoptatni. Én közöltem, hogy igenis minimum 6 hónapig szoptatni fogok. Persze kiröhögtek. A terhesség során sok mindent elolvastam a szoptatásról, így elméletileg tudtam mit kell tennem, szülés után pedig kérdeztem a csecsemős nővérektől vagy a védőnőmtől. Most 4 hónaposak az ikrek, eddig havonta mindig több mint 1 kg-t híztak, csak anyatejen élnek, igaz, annyira étkesek, hogy napközben 2 óránként, éjszaka 3 óránként esznek. 2 hetes koruk óta nincs segítségem, egyedül viszem a háztartást, este főzök, vasalok stb., ami kell. Az tény, hogy a 2. és a 3. havi átállásnál kevesebb volt a tejem, de felhívtam a La Leche Ligát és ők jó tanácsokat adtak.

Szóval ha valaki nagyon akar és nem nyúl azonnal tápszer után, hanem először küzd egy sort, az tud szoptatni. Csak sajnos sok esetben ott áll a "csábító" tápszer, ami azonnali megoldást nyújt...

Én 2 hónapig szoptattam, utána még 4 hónapig fejtem. Kész kínlódás volt az első két hónap, bár volt segítségem, mégsem ment, a baba abszolute nem volt együttműködő, nem akart szopni, bekapta a cicimet és már aludt is, pedig nem volt beteg, vashiányos vérszegény stb. Makk egészséges volt mégsem akart szopni, viszont üvölteni azt tudott, de nagyon. Hiába anyukám segítsége, erre ő sem tudott mit mondani, a dokinéni, is csak annyit, hogy hűű de lusta baba, majd kinővi pár hét alatt, a védőnő le se sz@rta a fejünket, egyszer jött és kész, ha hívtam akkor is bekukkantott és jött a frontokkal, meg nyügi babákkal és a majd kinövi szöveggel. Na így ment két hónapig, a lányom órákig lógot a cicimen, mire jól lakott aludt egy órát és kezdődött előről az őrület. Én hulla fárdt voltam, mert éjjel is ez ment, plusz totál ideg, hiába próbáltam mindent, más pozíciót, ilyen tea, olyan tea, ilyen meg olyan bogyó, alkoholmentes sör, a gyakran cici megvolt. Végül annyira lelassult a tejleadó reflexem, hogy épp hogy jött valami, akkor is mikor beindult, így két hónaposan feladtam és fejni kezdtem, da akkor meg már annyira kevés volt, hogy kellett a tápi pótlásnak. Végül fejéssel sikerült valamennyire visszahozni, így fél évig kapott anyatejet.

Nem tudom, hogy bárki tudott- e volna segíteni nekünk, de azt tudom, ha a másik gyerekem is ilyen lesz, akkor én hamarabb feladmon, mert a kínok kínját éltem át, két hónapig nem aludtam többet egyhuzamban egy óránál.

Nekem is a második hónap után kevesebb lett a tejem. Volt hogy 1,5-2 óránként etettem, az addigi 3-3,5 óra helyett. Rendszeresen 2 mellből, mikor előtte egy is elég volt. 3 hét alatt rendeződött a helyzet. Sokszor elgondolkoztam, hogy pótlást kellene adnom, mert biztos elfogadott volna még, de nem tettem, mert úgy gondoltam, hogy ha eddig tudtam szoptatni, ezután is menni fog. Figyeltem a súlyára, hogy hízzon is, mert éheztetni azért nem akartam.

Részemről akarat és elhatározás volt, hogy nem apadt a tejem, ill. megpróbáltam menteni a menthetőt. Lehet, hogy szerencsém is volt, de úgy gondoltam, hogy meg kell próbálnom, ha nem is sikerül, akkor is.

6 hónapos a lányom és még mindig szoptatom, most kezdtük a hozzátáplálást.