Normális ez az érzés?

Szia!

Nekem 3 hónapos korában volt egy 4 napos szopási sztrájkja, amit akkor persze nem tudtam. Csak azt, hogy kevés a tejem, s biztos "elege lett" a küzdésből. Azt hittem, hogy kész, vége. Hááát, átérzem az aggodalmadat, én is nagyon nagyon magam alatt voltam. Aztán az 5. nap reggelén egyszercsak elfogadta. Akkor sem lehetett túl sok tejcsim, de valószínűleg neki is "hiányoztam". Azóta (7,5 hónapos) is szoptatom, igaz először pótolnom is kellett, most meg már mást is eszik.

Nem biztos, hogy a kevés tejed miatt abba fogja hagyni! Próbáld meg mindig, az evések végén megkínálni cicivel. Ha csak pár kortyot iszik, az sem baj. Az is összebújás.

De egyáltalán nem vagy "gyagya"! Ez a legtermészetesebb érzés, amit érezhetsz ebben a helyzetben! Ha nem így éreznél, az lenne furcsa!

Persze, aztán előbb- utóbb sor fog kerülni az első "elszakadásra". Hihetetlen, de innentől már beindul ez a folyamat, amit bölcsen el kell fogadnunk, hisz a mi feladatunk "útnak indítani", ami folyamatos leválást jelent. De közben annyi újat és szépet tartogat nekünk a kis prücsök. Ráadásul már másképpen is ki fogja tudni mutatni az érzéseit. A kisfiam pl már próbálkozik puszit adni nekem: arcomhoz szorítja a száját és nyalogat. Na, ettől is lehet ám rendesen olvadni! :)))