Nyolc hónapos, és még csak szopik. Hogyan lehetne "erőszakmentesen" lépni?

Egyszer muszáj lesz az ő érdekében nem tejet adni neki, hanem rendes ételt. Ennyi idős gyereknek már valóban szüksége van más tápanyagra is, legalábbis valamilyen formában. Erősnek kell lenned, és rendes ételt adni ebédre szoptatás helyett. Az, hogy ennyiszer szopizik, valóban olyasmire utalhat, hogy már nem lakik jól. Én kisfiamnak ilyenkor a tej már csak ital volt, konkrétan.

Az ő érdeke is, hogy jóllakjon, és a babából lassan kisgyermek legyen.

Szerintem légy türelemmel. Az anyatejjel nagyszerűen tudod táplálni, és pont akkor fog elkezdeni enni, amikor már nem elég neki.

A második lányommal jártam hasonlóan. 6 hónaposan elkezdtem kóstoltatni, de kilökte a kanalat a szájából. Másfél hónap elteltével tört meg a jég. És talán az is számított, hogy elutaztunk valahová, és mivel gondoltam, hogy úgyse eszi meg amit főzök, vittem magammal egy üveges körte-desszertet, amolyan "hátha alapon". Fél üveggel bevágott belőle. Akkor jöttem rá, hogy az alma, amit én reszeltem, vagy a zöldség, amit leturmixoltam, az nem volt annyira homogén állagú, icipicit darabos volt. Hát vagy ez, vagy más zavarhatta, de elkezdett enni. És furcsa módon két hónappal később már csak darabosat evett, saját kezűleg, szóval kanállal megint nem lehetett többé etetni.

Én amellett, hogy minden nap vagy két naponta próbálkozol kanalas etetéssel, megpróbálkoznék a darabos kézbe adásával, hátha az tetszene neki.

Ültesd magad mellé, amikor Te eszel, és saját tányérba tegyél neki valamit, persze olyat, ami nagyon puha.

Kezdés lehet: fél banán, vagy puhára főzött sárgarépa vagy krumpli, vagy sütőtök darab. Add a kezébe, és várj, hogy mit csinál vele.

Lehet, hogy neki is "kanálfóbiája" van.

Második vagyok.

Annyiból nem értek egyet elsővel, hogy a lányom (amelyikről írtam hosszabban), nekem is szopizott két óránként minimum, vagy sűrűbben is, de ő születésétől így kérte.

És ami még lemaradt: ma ő a legjobban evő gyerekem, 14 hónaposan már kanállal ette egyedül a levest is, villával bármit, és nem válogat. (2,5 éves most)

Ki kellett várni nála. Az erőltetés szerintem nem sok jóhoz vezet.

Remélem ír az az anyuka is neked, akinek ugyanezt csinálta az 1 éves babája. Elvitte kivizsgálásra is emiatt, de nem találtak semmilyen baját. 1 éves kora után egyszerűen váltott.

Az én kisfiam sem evett 8 hónaposan előírt adagokat. Ha kínálod elutasítja? Vagy csak 1-2 kanállal eszik?

Egyébként az én kisfiam 13 hónapos volt, amikor végigaludta az éjszakát. Addig miden éjjel - 2x-3x kelt szopizni. Azon a napon is és azután is ugyanannyit és ugyanúgy evett, így én már nem hiszek abban, hogy az éhség kelti fel.

"lehet hogy ez csak erőpróba, kinek erősebb az akarata, anyának vagy babának"

Én nem hiszek abban, hogy evés kérdésben egy ekkora baba "erőszakos" lenne.

Én abban hiszek, hogy a babák csodálatos "műszerek", amik mindennél pontosabban jelzik, mire van szükségük.

Főleg anyatejes babákra jellemző, hogy nem lehet túl etetni őket, és akkor és annyit szopiznak, amennyi kell nekik.

A gyerekeket a "tukmálással" szerintem épp hogy jól el lehet rontani.

A 2,5 évesem, aki ugye sokkal idősebb mint a 8 hónapos, még ha a kedvenc ételét is kapja, annyit eszik meg, amennyit kíván, és nem többet. Ha egy falat marad a tányérján, akkor egy falat. Ha ő jól lakott, akkor annyit evett meg.

Én már máshogy "működöm": ha pl. egy falat van a tányéromon, de már nem is kívánom, megeszem, mert hát azt az egy falatot nem hagyom ott... És már 4,5 évesemen is látom, hogy ő is ebbe az irányba "halad", az oviban nem szabad maradékot hagyni.

Tehát ez egy fajta szocializáció, étkezési kultúra, amibe mindnyájan belenövünk. Eszünk, mert ebéd idő van, akkor is, ha épp nem vagyunk éhesek. Tisztelet annak a kicsi kivételnek, aki nem eszerint él.

Szinte biztos vagyok benne, hogy a 8 hónaposnál, sőt még az egy évesnél is az ösztönös viselkedés működik ebben a kérdésben. Ha amúgy egészséges fejlődésű babáról van szó, akkor meg lehet ebben bízni, legalábbis szerintem.

Utólsóval nagyon egyetértek!

Egyévesen a lányom még gyakorlatilag szopizáson élt. Aztán amikor úgy érezte, eljött az ideje, elkezdett enni is.

Az éjjeli ébredés sem ettől függ, leányzóm már elmúlt hároméves, mire méltóztatott átaludni az éjszakát. Egyszerűen ilyen fajta.

Másfél éves fiam pár hete egyik napról a másikra eldobta végleg a cicit, de ő mindig is jobb evő volt, mindent szívesen kóstolt, bébiételt is, de leginkább, amit én főztem, a darabos sem zavarta soha. A lányom amikor már hajlandó volt enni, sokáig akkor is csak a nagyon homogén állagú bébiételt kérte.

Szerintem tudják a babák, mi a jó nekik és amíg nem rontjuk el őket, addig jó.

Kérdező, mindkét verzióban van igazság, úgyhogy én szemszer az arany középutat választanám: kínáld továbbra is, de ne erőltesd a szilárdat, ha azt jelzi egyértelműen, hogy nem kéri.

Szerintem ne rögtön a déli szopi teljes elhagyásával kezdj, hanem először adj neki főzeléket és csak utána szoptasd meg. Ha majd látod, hogy egyre többet eszik, az utáni szopit időben ki is tolhatod kicsit, illetve majd úgyis elmarad, ha ideje lesz.

Ha kitartóan, de nem bántóan kínálgatod, bíztatod (lásd a fenti kínálós tippeket is), előbb-utóbb meg fog jönni a kedve az evéshez. Így nem nyúlsz bele túlzottan a dolgok természetes rendjébe, de meg is támogatod a folyamatot, épp csak annyira, hogy továbbra is a babád döntse el, mit szeretne.

Nálunk minden főzeléket úgy eszik meg, hogy főzünk bele almát is, aztán egyre kevesebbet kell..

Próbáld ki, hátha úgy jobban ízlik neki a hami.

Főzöl neki? Az enyém a boltit kiköpi.

Nestlé túrós desszert, rizses tejpép, kekszes tejpép, ami még bejöhet új ízként.