Van még valaki, akinek tejkövek (rögök) képződnek a mellében? Mit lehet tenni?

Nem tudom, jól értem-e a válaszodból, hogy még terhes vagy, és jön az előtej, de ha így van, neked valószínű rászárad és azért kell tisztogatnod.

Nekem kis hófehér, kemény pöttyök jelennek meg a kivezető nyílásokban. Volt, hogy miután egy ilyet sikerült kipiszkálnom, több, mint egy percig spontán folyt onnan sugárban a tej, anélkül, hogy hozzáérjek, mintha kihúztam volna egy dugót.

Még mindig várok választ, ha tud valaki, írjon. :(

Újból kérdezném, hogy valaki találkozott-e tejkővel?

A kisbabám most már 4 és fél hónapos, azóta is sokat küzdök a tejkövekkel.

Apró pici, hófehér, kemény kis rögök, olyanok, mint egy nagyobb homokszem. Miután a baba szopizott, utána áttanulmányozom a mellbimbómat, fejek, állandóan figyelem a nyílásokat, mert ott jelennek meg, s akkor elzárják az utat. A baba nem tudja ezeket kiszívni, s a tej sem jut hozzá abból a csatornából. Úgy szedem ki, hogy az ujjam hegyével széthúzom a mellbimbón a bőrt és addig piszkálom, amíg kipattan belőle. Akkor megindul a tej. De van úgy, hogy egymás után többet is kiszedek ugyanabból a nyílásból. Minden nap van legalább 1-2, de akár 12 is. Már ismerem az összes nyílás helyét, s amikor fejésnél valamelyikből nem jön a tej, akkor már kutatom is, hogy van-e ott kő. Általában hamar megjelennek a nyílásban, de sokszor van úgy, hogy napokig várnom kell, persze, addig gyűl a tej abban a csatornában, ami nagyon fájdalmas.

Itt van egy link, ahol valaki ezt részletesebben leírta, az én helyzetem szinte szószerint ugyanaz: [link] Amúgy eléggé ritka dolog lehet, mert környezetemben egyáltalán, neten is alig találok valamit ezzel kapcsolatban. Orvostól segítséget nem kaptam, igaz, nem soknál jártam, de az a 2-3, akiket kérdeztem, nem is hallottak ilyesmiről.

Nagyjából már megtanultam együttélni ezzel a "rendellenességgel". Állandóan figyelem, hogy van-e kő, erőltetem magamba a folyadékot, vigyázok az étrendemre, egy ideig lecitint is szedtem (sajnos, nem volt hatása). Azt már feladtam, hogy ez elmúlna, de a szoptatást nem adom fel.

Szóval csupán az érdekelne, ha valaki tud erről többet.

Köszönöm az "együttgondolkodónak" :), hogy segíteni próbál.

Azért szoktam mindig szopi után fejni, mert amíg tele van a mellem tejjel, összevissza folyik a tej a többi nyílásból, és nem lehet látni semmit. Másrészt, a szopizás segít, hogy kinnebb kerüljenek a kövek, beékelődnek a nyílásba, így láthatóvá válnak.

Az utolsó válaszolónak: eléggé fájdalmas kiszedni a köveket. Van olyan, amit napokig piszkálgatok, sokszor annyira elgyötröm a mellbimbómat, hogy már ég. Meg van olyan is, ami egyszerűen fejés közben kipattan, s nagyot csobban a pohárban, amibe gyűjtöm a tejet. (Csak kézzel fejek.) Az is fájdalmas, amikor csak gyűl a tej egy-egy csatornában, s már nagyon feszít. A lelki oldala sem mellékes, ilyenkor szakad meg a szívem, hogy ott a tej és nem tudom odaadni a babámnak (csak ha később kifejtem), s még lassan apadhat is a tejem a sok pangástól.