Mikor adjam fel?
Kisfiam két hetes! Sürgősségi császárunk volt. Szerencsére jól van, de szülés után elkapott valami fertőzést, ami miatt a koraszülött osztályon kezelték antibiotikummal. Eleve csak 3 nap után vehettem a kezembe. Szoptatni kb. 5 nap után próbáltam, de a koraszülöttön ez szinte lehetetlen volt a körülmények miatt.
Ráadásul kevés is a tejem. Úgy gondolom, hogy az a kevés, ami beindult a stressz miatt el is ment. Naponta kb. 50-60 ml jön ki. Cicire teszem naponta többször, szívja is, de kb. 10 ml-t tud kiszívni. A többit fejem. Napi 3 liter folyadékot biztos iszom.
Nagyon el vagyok keseredve, mert nem tudom szoptatni. Minden nap egyre szomorúbb leszek. Van értelme egyáltalán ezért a minimális mennyiségért erőlködni?
Addig csinald, amig nem erzed a ketseg es a szoptatas miatti "sikertelenseg" miatt rosszul magad.
Sajat tapasztalat.
Sajnos egyik gyerekkel sem indult be rendesen a tejem, konkretan nekem annyi sem volt mint neked. Az elso gyereknel erre nagyon ragorcsoltem, megszallott lettem es egy honapig masra sem tudtam gondoli csak a szoptatasra, tejserkentesre, arra, hogy nyomorek vagyok, lelkiismeretfurdalasom volt, ha megetettem tapszerrel a babankat, egesz nap zizi voltam. Borzasztonak eltem meg az elso heteket es csupan a szoptatas miatt, mert mas miatt nem lett volna ra okom. (Rovid, szep szules, egeszsege nagy baba, aki jo evo volt, szepen nott a sulya, 2 hetes koratol ataludta az ejszakat, nem volt hasfajos, szoval alombaba volt, a ferjem is alomapa, mindenben segitett, imad bennunket.)
Annak kellett volna lennie a legvarazslatosabb, legnyugodtabb heteinknek, en meg elcsesztem az egeszet a szoptatas miatti depressziomert.
Nem erte meg, fel kellett volna adnom korabban.
Masodik gyerekkel mar tudtam, hogy nem kell gorcsolni, laza voltam, tudtam, hogyha lesz tejem, akkor ugyis beindul rendesen a szoptatastol/evestol/ivastol/pihenestol. Egy percig nem votam hajlando elkeseredni amiatt, hogy keves van. Igy sem indult be rendesen, csak par hetig volt minimalis, de legalabb jol ereztuk magunkat.
Mindenképp kérj szakmai segítséget és nemcsak a konkrét teendők miatt! A tanácsadók talán legfontosabb feladata, hogy kicsit gatyába rázzanak minket, adjanak egy kis önbizalmat és erőt! Mert enélkül sokkal nehezebb lenne...
Nekem is ők segítettek anno, nélkülük nem ment volna.
Kitartás! :)
Szintén sürgősségi császárral szültem 37 hétre. Bár nem volt koraszülött, de tejem sem volt semmi. Másfél hónapig szenvedtünk napi 10 ml anyatejért. Több nem jött, pedig abból állt a napom, hogy próbálkoztunk, fejtem.
Aztán másfél hónap múlva sírva, zokogva közöltem a férjemmel, hogy ez nekem nem megy. Felhívtam a védőnőt, és ő azt mondta, hogy hagyjam abba.
Nagyon rossz érzés volt, hogy nem tudtam szoptatni a kisfiamat, ráadásul még csak meg sem szülhettem rendesen. De így 3 év távlatából már nem tűnik annyira rossznak a helyzet. Egészséges, nagyon ritkán beteg. Viszont nem mernék utánaszámolni, hogy mennyi pénz ment el a tápszerre, mert lehet, hogy dobnék egy szaltót.
Amúgy az orvosom azt mondta, hogy van ilyen, amikor sürgősségi császár után sokkot kap a kismama, és ezért megy el a teje.
Próbálkozz, de csak addig, amíg úgy érzed, hogy az idegeid bírják, mert azért annyit nem ér az egész, hogy kikészítsd idegileg magadat.
Boldog Karácsonyt
33 hetes km
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!