Mit tudnék tenni, hogy ne kelljen a pótlás, és minél tovább tudjak AGGÓDÁSMENTESEN szoptatni?

Szia!

Ne stresszeld magad! Az én babám meg majdnem 1 hónapos és szerintem sokat eszik, sokszor mégis "nyomogatja" be az öklét a szájába. Az elmélet az, hogy akkor éhes. De tudom, nem az, valamiért "cicifüggő". Cumival is próbálkoztam, hátha elcummog rajta, hát úgy köpi ki, hogy....Csak cici.A szürcsölés is ilyen. Nem minden baba szív mohón, sőt, jó is ha nem úgy szív, kevesebb bubi lesz a hasijában.

A súlya ha gyarapszik, nagy gond nincs. Én is próbálom a 2-4 órákat tartani, de van hogy nem alszik rögtön szopi után és keresi a cicit, pl. egy óra múlva. Azt olvasom majdnem mindenütt, hogy a pótlás "kivédésére" a legjobb módszer, ha annyiszor teszed mellre a babát, ahányszor csak tudod, ill. kéri a baba és fejed a cicit, ha éjjel (szerencsés esetben ) végigalszik. Anyatejet 1 napig tarthatsz hűtőben, tehát ha pl. éjjel lefejsz egy adagot, azt másnap este még odaadhatod.

A melleid meg egy idő után "beállnak" a kereslet-kínálatra és természetes jelenség az is, hogy nem feszülnek már. Amiket írsz, mind le van írva, és pont így , egyébként. Tehát hogy 3 hónapos kortól kb. kevesebbet híznak, és hogy kb. akkortól a mellek sem feszülnek annyira (pedig a tejmennyiség nem csökken).

Ha meg 2 mellből szoptatsz, akkor mi van?:) Nekem is gyengébb az egyik, most azt használom "pótlásra", ha látom hogy enne még.

Kérdező, minden rendben van veled - vagyis csak fejben kéne kicsit rendet tenned szerintem! ;)

Mindaz normális, amit tapasztalsz: a puhuló mell, a lassuló hízás (lehet, hogy fog még stagnálni is), a lassuló tejleadás, a bealvás, sőt, még az időszakos mellencsüngés is!

Először is, mondd azt magadnak, hogy a gyereknevelés csupa változás; ne akarj minden nap ugyanolyan élményeket, eseményeket, mert mindig (kicsit) más lesz! Szokj hozzá, hogy bizonyos alap-dolgokon túl tele lesz az élet újdonságokkal. Mi, a "tapasztaltabbak" úgy szoktuk ezt megfogalmazni, hogy mire végre kialakul egy adott rendszer az életetekben (és te vered a popód a földbe, hogy hurrá, rájöttél:), addigra tuti történik valami és borulni fog minden... és ha nem szokod ezt meg fejben, akkor mindig idegelni fogod magad rajta, pedig ez NORMÁLIS!

Másodszor, én is ilyen paramami voltam sokáig, de aztán megtanultam, hogy a szoptatásban is alapvető a rugalmasság! Ne aggódj folyton azon, miért nincs ma úgy, mint ahogy tegnap volt és hogyan lesz holnap - sokkal inkább a babádra figyelj és mindig az ő AKTUÁLIS igényére reagálj! Ergó, ha tegnap alig szopott, de ma egész nap rajtad lógna, hát engedd neki. Biztosan megvan az oka, amiért így tesz; és előre nem kell attól rettegned, hogy úristen, mi lesz, ha erre netán rászokik. (Mert bár rá lehet szokni, de sokkal több tévhit és félelem övezi ezt a témát is, mint kéne!) Nem mindig fogsz rájönni, mit miért kér úgy a babád, ahogyan épp, de nem is mindig lesz rá szükség. Általában jó tanács szokott lenni, hogy az ösztöneidre hallgass, mert azok jót súgnak - és így te is rugalmas leszel. Ez az igény szerinti szoptatás alapelve is egyben.

Harmadszor pedig, élvezd az egészet! Persze nem olyan könnyű, ha okkal-ok nélkül idegeskedünk; de ez döntés kérdése is ám! Hidd el magadról, hogy képes vagy ezt jól csinálni, és ha nap nap után jönni fognak a pozitív élmények, tapasztalatok, biztosan nőni fog az önbizalmad is - és ez simán le fogja rombolni a félelmeid. Gondolj arra, hogy végül is beindult a tejed, hogy a mellgyulladás se volt végzetes és hogy alapjáraton tudsz szoptatni: szóval nagy gond egyáltalán nincs! Fókuszálj a sikerekre, a pozitív dolgokra és ez a jó irányba fog elvinni.

Mindez szimpla önszuggeszció (is), de nálam anno nagyon jól működött, ezért javaslom neked is. Én majdnem 1 évig folyamatosan paráztam a gyerekem miatt, úgyhogy bőven volt időm megtanulni, mi az igazán célszerű.. Utána viszont drámai volt a változás, egyik napról a másikra.

Remélem, neked is használni fog!