Miért vagyok így a szoptatással?

Sziasztok! Mikor hazahoztam a babámat a kórházból, még kevés volt a tejem, ezért vagy csak tápszert kapott, vagy ha le tudtam fejni egy kicsit, azt kapott! Akkor kijött a védőnő és a háziorvos, és kérdezték, hogy mennyit eszik, és mivel korához képest elég jó étvágya volt, ezért mondták, hogy vegyem vissza az adagját! Mivel egyszer-kétszer cicire tudtam tenni és akkor ugye értelemszerűen nem tudom mennyit eszik, ezért rámtukmáltak egy mérleget! Elkezdtem méregetni az elején a babát, de mivel izgett-mozgott, ezért szerintem elég sokszor nem tudtam pontosan lemérni( az a régi fajta csecsemőmérleg van)! Azóta viszont megszálottja lettem annak, hogy márpedig tudni akarom, hogy mennyit eszik a baba alkalmanként! Odáig fajult, hogy már csak fejek és cumisüvegből adom oda neki az anyatejet! Viszont egyszer-kétszer rámtör az, hogy csak szoptatnom kellene (amikor éppen nem fáj a mellem), akkor elkezdem elötte méregetni, a szoptatás közben csak azon agyalok, hogy elég-e neki egyáltalán a tejem, ha abbahagyja azért hagyja-e abba, mert elég volt neki, vagy mert nincs több tejem! Ma is megmértem szopi után, nem evett meg annyit, amennyit cumisüvegből szokott! Persze egy fél óra múlva követelte a maradékját! Erre persze még az is rájön, hogy alkalmanként tápszereznem kell, mert nem jön le annyi tej! Volt már valaki ilyen helyzetben? Szeretném szoptatni, de annyira idegesít, ha nem tudom, hogy hány milit evett meg, de ettől a méregetéstől a falra tudok mászni! Egyébként 1 hós a kislány!