XStefix segítenél? Gondban vagyok a szoptatással!

Először is, nem vagyok tanácsadó és (remélem) nem írtam ilyet eddig. :) De igyekszem segíteni.

Két egymással kapcsolatban álló dolog okozza ebben az életkorban tipikusan, hogy a babák már nem szopiznak olyan nyugodtan, mint eleinte, a közös pedig a baba türelmetlensége.

Az egyik, hogy már túl érdekes számukra a környezet és igyekeznének gyorsan letudni a szopit, hogy mehessenek játszani. A másik, hogy (az előzőek miatt is) lassabban jön (számukra) a tej. Utóbbi egyébként is előfordulhat már x hónapnyi szoptatás után, ennek élettani okai is vannak. Tehát lehet, hogy alapból lassabban jön és/vagy csak a baba számára tűnik így.

Szóval, valószínűleg most vagyok annál az időszaknál, amikor a babád hirtelen nagyon élénk lett, állandóan nézelődik, felfedez, elforog a melledről szopi közben (ezt írtad is), vagy új mozgásformákat kezd művelni stb. Ekkoriban (lépcsőszerűen) nagyot fejlődik az ideg- és mozgásrendszer és a kicsik elkezdenek nagyon is érdeklődni a külvilág felé, minden neszre odakapják a fejüket - akár cicivel a szájukban is. :) Szóval mindezen most ne csodálkozz, sőt, ez annak a jele, hogy szépen fejlődik a picid.

De nyilván nem túl kellemes élmény, ha így alakul. Amiket tehetsz: először is légy most még türelmesebb magatokhoz, mert ebben a szakaszban nagyon megbolydulhat a szopási ritmus! Lehet, hogy a baba sokszor fog rövideket szopizni, vagy épp nagy szüneteket tart az evések között, esetleg látványosan keveset szopik nappal (nem ér rá ugyanis), amit viszont éjjel pótol be... Szóval bármi előfordulhat. Ezeket ne kezeld abnormálisnak vagy bajnak! Igyekezz türelmes maradni és felkészülni rá, hogy változhat emiatt a napirendetek is. Kaotikusabb, kiszámíthatatlanabb lehet - de nyugtasson a tudat, hogy ez csak átmeneti szakasz. Idővel, ahogy a te babád is megtanulja majd, hogy először (gyors) szopi és utána már nyugodtan "dolgozhat", újra helyre fog állni a rend. Ez viszont mind idő.

Amit az elforgással kezdhetsz: először is, megpróbálhatod finoman visszaforgatni a kis fejét, hogy tovább szopjon, de tapasztalataim szerint ez ritkábban működik. Ha ők egyszer akarnak valamit.. :) Amit mindenképp ajánlok, hogy próbálj "túljárni az eszén": a túl izgalmas környezetet kell ilyenkor unalmasabbá tenni. Azaz, vonulj vele külön szobába, ha megoldható; ne szóljon tv, rádió, a nagyobb tesó is maradjon lehetőleg csendesebb, ha sikerül; esetleg félhomályt is csinálhatsz. Iktasd ki a lehető legtöbb zavaró tényezőt. Ha fotelban szoptatsz, ülj semleges háttér elé vagy pont hogy mintás elé. Utóbbi esetben szopizás közben a karod alatt hátranézve bambulhat a mintán (nálunk ez jól bejött). Vannak, akik egy érdekes nyakláncot tesznek ilyenkor a nyakukba és azzal foglalják le a prüntyit. (A beszélgetést, éneklést is megpróbálhatod, de sanszos, hogy erre annyira oda fog figyelni, hogy leáll a szopival. Mostanában aktívan lesik az emberi beszédet és a koncentrált figyelemhez abba kell hagyniuk minden más cselekvést.) Vagy, szoptass fekve, mert ilyenkor te eltakarod előle a kilátást. Szóval próbálkozz, hogy nektek mi válik be igazán.

Ha ettől függetlenül még mindig elforog szopi közben és főleg, ha ez neked fájdalmas is, akkor szerintem ugyanúgy járj el, mintha fogzás miatt harapna. Vedd ki a szájából és határozottan, de nyugodtan mondd neki, hogy nem szabad. Érteni nem fogja, de idővel megtanulja, hogy ez nem jó és elveszed tőle a mellet, ha tovább csinálja.

Viszont, akár te veszed el tőle a mellet, akár ő engedi el idő előtt, ez azt is jelentheti, hogy hamarabb kéri majd újra.. És erről már írtam feljebb.

Ide voantkozóan, nem szükséges attól félned, hogy túl gyakran szoptatod a babádat. Nem tudom, miért fáj a pocakja (sokszor ez nem is derül ki), de a gyakori szoptatástól általában akkor szokott, ha mindig csak a tejcukorban gazdag elsőtejhez jut hozzá. Ez pl. olyan szopis gyakorlatnál esik meg, amikor az anyuka minden alkalommal a másik mellére teszi a babát, akkor is, ha az előző még nem ürült ki teljesen. De, pontosan ennek az ellenkezője a megoldás is: ha a rövid szopi miatt marad még tej, akkor legközelebb is arra kell rátenni, így kiürül a zsíros rész is és csökken a hasfájás valószínűsége.

Viszont, ha ez a megjegyzést figyelembevéve sem szűnik a hasfájása, akkor nem a szoptatás gyakorisága a probléma szerintem, hanem valami más. Gondolom, tudod, hogy sok baba hónapokig "csak úgy" hasfájós, az emésztőrendszer kezdeti éretlensége miatt. Ha sehogyse tudtok rájönni, mi miatt van, akkor ez lehet az esélyes ok, erre viszont a tüneti kezelési módokon kívül nincs más megoldás, csak az idő... (Viszont ilyenkor megintcsak szükségtelen korlátozni a szoptatási időket, mert ez akkor két külön téma.)

A lassabb tejfolyás is normális már egy idő után, ha épp így van. Idővel a tejtermelő hormonokat felvevő receptorok hozzászokhatnak a folyamatos ingerléshez, kissé megtelítődnek, növekszik az ingerküszöb, emiatt megesik, hogy csak hosszabb idő után indul be a terjtermelés vagy a leadás. A tejleadó reflex (érezhető része) egyes anyukáknál teljesen el is tűnhet ekkoriban, de ez még önmagában nem jelenti azt, hogy a szoptatással is rögtön gond lenne. (A babán úgyis látni lehet, amikor rendesen szopizik - amíg így van, addig túl nagy baj nincs.) Illetve, idővel és a szopis gyakorlattal néha elfeletkezünk már arról, hogy továbbra is fontos a nyugodt környezet. Újszülöttnél még nagyon odafigyelünk ezekre, de később egyre gyakrabban lehetünk kialvatlanok, fáradtak, idegesebbek stb. Ezek pedig ugye továbbra is nehezíthetik a szoptatást; tehát gondold végig ezt is, itt van-e valami teendőd.

Ritkán szükség lehet arra, hogy mesterségesen segíts rá a tej gyorsabb megindulására (bimbóingerlés, sodrás, előfejés), ha a baba nagyon hisztikézik, de hosszabb távon ez általában már kicsit körülményesebb és szükség se nagyon van rá. Én úgy gondolom, hogy jobb, ha a baba maga tanulja meg, hogy neki kell megdolgoznia a tejért, mert hosszabb távon úgyis így az ideális. Időnként persze segítsünk neki, ha kell, úgy helyes, de ha folyton készen kapja a mellet, úgy sose szokik hozzá, hogy ez bizony kemény meló. :) És ez nyilván több idő és több nyafizás, főleg kezdetben, de én azt látom, hogy megéri kitartani anyának-babának egyaránt.

Szóval, ha gondolod, rádolgozhatsz a gyorsabb tejre, de nem biztos, hogy látványos lesz az eredmény meg nem is mindig szükséges, mert a baba is hozzászokik, hogy ilyen tempóval jön és slussz. :)

Az üveget és a játszócumit én nem nagyon erőltetném mostanság. Nem hiszem, hogy ez már cumizavar lenne, de ha érzékeny rá, akkor ezek felesleges kísértést is jelenthetnek a számára, ha épp. És még inkább az üveg, mert ugye abból mindig gyorsabban jön, mint a mellből - nem lenne jó, ha ezzel kontráznál most rá, amikor alapból türelmetlenebb (és esetleg még érzékeny is a zavarra). Ha a cumit egyébként se nagyon fogadja el, akkor meg megint nem sok teteje van szerintem. (De mondjuk megértem, hogy egy 2 éves nagytesó mellett nem mindig jön össze az igény szerinti szoptatás...)

Persze nem mondom, hogy tilos lenne, ha úgy érzed helyesnek, de legyén te is óvatos, ahogy mindenkinek ezt javaslom. :)

Mérni szerintem is felesleges, pláne, ha ilyen szépen gyarapszik.

A gyakori bukást az is okozhatja, hogy sokat mocorog szopi közben/után vagy nagyon mohón eszik. (És ez megint összevág a korával.) Ha sikerül, próbáld mostanság már akkor mellre tenni, amikor épp csak jelzi, hogy éhes, így talán nem fog annyira habzsolni (ha emiatt van). Illetve remélem, hogy a fenti nyugtató tippek ennek a megoldásában is segítenek majd.

Bár a bukás általában nekünk az ijesztő, nekik kevésbé zavaró.

Megint lett egy regény, de remélem, hasznos lesz. :)