Másfél éves kislányom, hogyan szoktassam le a ciciről?

Már most le szeretnéd szoktatni a cigiről? Úristen! Mióta dohányzik???

:))

Nagyon visszatetsző tud lenni, mikor egy anya azon nyávog,

hogy kiborul a saját gyerekétől! A sorrendel nincs tisztában az ilyen felfogású anya! Első a gyerek, második

az apuka, majd jöhet anyuka... Két gyerek után késő bánat, előbb kellett volna meggondolni...

Szerintem tápszert semmi képpen ne adj neki---ezért van az anyatej,mert a tápszer gyengíti az immunrendszert,az anyatej pedig az immunitást növeli.

Írod,hogy hisztériázik,vagdos,földhöz vágja magát a gyerek---pont ma volt a rádióban,hogy--az ilyen viselkedésű gyereket ajánlatos elvinni először mentálhigiénés szakemberhez,pszichológushoz(---később verekszik,csúnyán beszél,stb)....ha ott elmondod a szakembereknek a "problémád":hogy ha nem adsz neki cicit,akkor-esetleg máskor is- hisztériázik,akkor biztos tudnak tanácsot is adni,hogyan tudod leszoktatni a ciciről.

15:40-essel szerintem valami nagyon nincs rendben.. persze míg kicsi a gyerek rád van utalva, ezért fontos, meg az apuka is fontos, de ha saját maga lenne a 3. akkor milyen lenne már az? másnak se lesz ő fontos, nem hogy még ő saját magát is háttérbe szorítsa... bolonduljon is meg, ha nem bírja.

szerintem is szakember... amúgy meg helyettesítsd tejjel ><

ne szoktasd le, majd jelzi ha már nem érdekli - de két éves kora elött leszoktatni (már megbocsáss) már-már bűn.

ja, a 40-50 éves ókori tanácsadókra ne hallgass, az ő korukban ez nem volt divat, olyat is hallottam aki szerint a gyereknek "idegen" az anyatej...vicces társaság:)

3 éves kor előtt nem szabad tehéntejet adni, ezt már egy egyszerű bébiszitter tankönyv is vastagon szedett betűkkel taglalja! Miért nem kap néha pépes gyümölcsöt vagy bébiételt is?

Igenis fontos az anya és nem kerülhet a harmadik helyre! Azért mert szült valaki egy-két gyereket, azért még nem kell eltemetnie magát vagy belepusztulnia. Nőnek, egészséges embernek, anyának, kedves feleségnek és jó szeretőnek IS kell maradnia, ezeket a szerepeket lehet kombinálni. A férj sem kerülhet túl sokáig háttérbe, ez a párkapcsolat rovására mehet. Túl sokáig szopi szerintem már egyiknek sem jó.

Először is (bár apuka vagyok, nem anyuka), mélyen egzüttérzek veled! Igen, nagyon kikészítő tud lenni, láttam a feleségemen, hogy ha évekig nem tudod kipihenni magad! Hosszűú távon ez szó szerinte kínzás, viccen kívül, óránkénti felébresytéssel rabokat is szoktak kínozni... teljesen ki tudja készíteni az idegrendszert.

Az előző egyik hozzászólónak üzenem, hogy könnyű okoskodni, és a gyermekét tápláló, és ezt igenis megszenvedő anyát kioktatni, de lenneél csak a helyében...

Ez igenis egy nagyon kemény dolog, csak nem beszélnek róla. És szeretheted akármennyire a gyerekedet, ha nem tudsz aludni az teljesen kiboríthat! Ez egy nehéz helyzet, és nem segítenek a hozzászólóhoz hasonló okoskodók ezen!!!

Ráadásul minden gyerek más, nálunk az első éjjel 4-5ször szopizott még 2 éves korában, a második sokkal kevesebbet...

Visszatérve a kérdésre, valóban nehéz dolog elválasztani a gyermeket... a nagyobbik lányunk 2,5 éves koráig szopott, és csak akkor lehetett lebeszélni, és egy kis rásegítéssel lehozni az "anyagról" :) azért nem fogadja el a tápszert a gyermeked, mert az anyatej, amit Te adsz neki, felbecsülhetetlen mértékben jobb neki! Megvédi a betegségektől, minden tápanyag és immunrendsyzernek szükséges anyag megvan benne. Ha tudod még tejjel táplálni, de már most is elmondható, hogy kiegzyensúlyozott, egészséges, erős gyermek lesz belőle Neked köszönhetően! Neki még szüksége van az anyatejre, midnen nap, amit pluszba adsz neki, egy életre syóló ajándék... mi ezt láttuk, és nemcsak testileg: jobban fog hozzád kötődni, egész életében boldogabb lesz, lelkileg egészséges, szeretet adni és kapni tudó ember véálik belőle... és mindez Neked köszönhetően, a te áldozatod árán! Mert ez áldozat, és nehét , de hidd el megéri!!!

Próbálj kitartani, és közben a saját egészségedet is megőrizni... próbáld úgy alakítani a megérzéseid segítségével, hogy valahogy kipihenesd magad... (esetleg rokon, bébiszitter valaki segítségével napközben)

Kitartást, és ne feledd nagyszerű anyuka vagy, és magadat is védd, amennyire lehet...

Először is reakció egyes válaszokra:

08-16 15.40: Szerintem vagy nincs gyereke, vagy született mazochista. Attól, hogy valaki többgyerekes anya lett, még nem kell áldozattá válnia! Ha saját magát mindenki mögé utasítja, az mindenkinek csak rosszat tesz hosszútávon, a gyerekeknek is! A gyermekvállalás nem egyenlő azzal, hogy befogom a számat, és minden hisztit eltűrök. Különben is, nem azért van ez az oldal, és nem azért beszélgetnek az emberek, hogy segítsenek egymásnak, ha probléma van???

08-16 18.12: Ez az eset még nagyon messze van attól, hogy szakemberre legyen szükség!!! Csak egy kis türelem, és megfelelő hozzáállás kell, semmi és senki más. Anya és gyereke megoldhatja simán.

Azt meg már nem tudom, ki írta, hogy "már már bűn" 2 éves kor előtt leszoktatni a szopiról... Elég érdekes hozzáállás. Én is abszolút anyatejpárti vagyok, de nem lehet ennyire általánosítani! Nem szabály, hogy 2éves korig szoptatni KELL. És aki nem tud??? Mert van ilyen. Mégis egészséges gyereke van, testileg, lelkileg is. Az, hogy valaki másfél év után szeretné abbahagyni, teljesen normális! Főleg, ha fáradt és emiatt ingerült. Többet árt azzal a családjának, mint segít az erőltetett szoptatással...

Azzal senki nem segít, ha lelkiismeretfurdalást kelt a kérdezőben!

Most pedig az én válaszom, amivel csak segíteni szeretnék, de tartsd szem előtt, hogy minden válasz szubjektív, a saját utadat kell járnod!!! A válaszok csak segíthetnek a saját megoldásod megtalálásában, lökést adhatnak.

A legfontosabb, hogy TE eljutottál arra a pontra, hogy pihenni szeretnél, és (egy másfél éves gyerek esetében teljesen jogosan úgy érzed,) szeretnéd leszoktatni gyerkőcödet a szopiról. Erről a pontról egyetlen lépés az elhatározás. Vagyis kiiktatod a bizonytalanságot. Ezt a saját esetem alapján írom, mert pont másfél volt a nagyobbik lányom, amikor így voltam ezzel, de előtte még pár hétig rágódtam, mert nekem is nehéz volt lelkileg a szoptatás abbahagyása. Mert nagyon örömteli dolog az anyának is, ez tény. Igen ám, csak már úgy éreztem, tejem sincs igazán, csak megszokás az egész, és a 4.hónapban voltam a tesóval, szintén lefogyva és fáradtan. (Mondjuk én az éjszakai szopiról 10 hónapos korában leszoktattam, mert én már akkor nehezen viseltem a nemalvást...)

Ha elhatároztad, beszélj vele. Másfél évesen már nagyon sokat ért, akkor is, ha még szavakat sem mond! Mondd el neki, nyugodt hangon, a szemébe nézve, hogy lassan abba kell hagyni a szopit, mert már nagylány, mást kell ennie. Az is jó, amit valaki már írt, hogy éjszaka nem kell már enni, a cici is alszik, nincs tejecske éjjel. Ha felkel, csak vizet kap (nem kell tápszer, de írtad is, hogy nem is fogadja el..), és esetleg egy kis éneklést, simogatást. Valószínű, hogy pár napig nehéz lesz, sírni fog, de tarts ki! Nem kell sírni hagyni (és nem a szomszédok miatt), maradj ott vele, de ne adj neki cicit. Egyszerre mindenképpen csak 1 szopival csináld ezt végig, a másikat add neki éjszaka is. Kitartás! Ha egyet biztosan kiiktattál, jöhet a következő, és így tovább. Eltarthat pár hétig, de még mindig hamarabb megy, mintha heteken át a "nem adok-mégis adok" gyötrődés megy...

Szerintem is az éjszakaikkal kezdd, ha minél hamarabb ki akarod pihenni magad. Ha még nem tartottad be, amit írtál, akkor hagyd őt a du-i alvás előtt és este szopizni, mondogasd neki minden nap a tervedet, mesélj neki este (pl. a napi történéseket), és akkor az eltereli annyira a figyelmét, hogy egy idő után simán elhagyja majd a szopit...

Sok erőt, kitartást, és sikert!!!

Az előző válaszomhoz még annyit, hogy én úgy csináltam, ahogy leírtam. Közel másfél volt, a reggeli, du-i elalvás előtti és az esti szopi volt már csak. Hetekig mondogattam neki, és amikor elhagytam az elsőt (a reggelit), simán vette az akadályt! Még csak nem is reklamált! Utána jött a du-i, azt is egyből elfogadta (szopipózban tartva énekeltem neki helyette). Az estire készítettem a legjobban, már akkor elmeséltem neki a napi eseményeket, amikor még szopizott (és mindig elmondtam, hogy már ezt a szopit sem kapja sokáig, mert már nagylány, stb..), aztán egyszer csak nem adtam, de szopipózban tartva meséltem, énekeltem. Nem reklamált! Gyanítom, hogy a szóbeli felkészítés és a fokozatosság nagyon sokat számít! Amikor 10hónaposan a 2éjszakai szopiról szoktattam le, nyilván még nem volt szóbeli felkészítés, csak elhatározás. Az első elhagyásakor két éjszaka sírt, a harmadikon FEL SEM ÉBREDT az adott időpontban! Nem mondom, hogy nem volt nehéz lelkileg.. De csak első alkalommal. A másik éjjelivel u.így volt, de már a 2.éjjel sem sírt!

Mivel a Te gyereked már másfél, előnyben vagy, mert ott a szóbeli felkészítés lehetősége. Meg fogja érteni. Csak legyél fokozatos (egyszerre csak egy szopit iktass ki teljesen), türelmes és következetes. Ne félj, nem ártasz neki ezzel. Az enyém abban a pillanatban elkezdte átaludni az éjszakákat (11hónaposan), amikor mindkét éjjelit elhagytam! Ez neki is jót tett!

Amikor pedig másfél éves korában végleg leálltam, megdöbbenve konstatáltam, hogy nekem nehezebb volt lelkileg, mint neki! Simán elaludt, miközben meséltem, és a vizet adtam neki! Én pityeregtem. Ő nem :-)

Még egyszer sok sikert, remélem, adtam némi bátorítást!