NEM HAGY NYUGODNI AZ ALÁBBI. Amelyik baba sokat alszik, az azért van, mert nincs elég energiája, vagyis nem elég tápláló neki az anyatej?

Utolsó vagyok.

Anorexiások előszeretettel feszegetik a végső határaikat, pl ha értesülnének róla, hogy a kiabálás is plussz kalóriákat éget el, az őket kezelő osztályokon akkora hangzavar lenne, hogy nem lehetne megmaradni. Jellemzően nem akarnak pihenni, valaki még leülni sem akar, mert állva több kalórát éget el, mintha ülne, vagy feküdne. De ők nem csecsemők, tudatosan éheznek, ill azt hiszik, mert egy idő után az éhezés is endorfint szabadít fel amit könnyen megszoknak, és újra ki akarják váltani a hormon szintjének az emelkedését. Nagyon csúnya betegség.

De anorexia megint nem keverhető össze azzal, ha valaki pl beleesik egy szakadékba, és csak egy hét múlva találják meg. Ők azok akik sokat alszanak, és nem kiabálnak egy idő után.

Nem vagyok szoptatási tanácsadó és soha nem is állítottam ezt magamról. De való igaz, hogy szeretnék egyszer az lenni és igyekszem képezni magam a témában. Amit eddig tudok és továbbítani próbálok, azt pedig szakirodalomból, hivatásos és magasan képzett szoptatási szakemberektől és lassan kétévnyi segítői gyakorlatból merítem. Szóval szerintem én se annyira a levegőből beszélek (de nyilván csak porszem vagyok a gépezetben).

Viszont emellett eüs területen tanulok, és az eddigi röpke életem, saját orvosi élményeim és mások történetei alapján annyit már biztosan tudok, hogy nem kell mindig minden orvosban feltétlenül megbízni! Félreértés ne essék, mélyen tisztelem azokat, akik ilyen nehéz és szép pályára vállalkoznak - de belülről is látva a rendszert, legalább annyi buktatója és hibája van, amennyire életmenő a szerepe. Hiába az egységes képzés, nagyon eltérő véleményt tud mondani ugyanaz a végzettségű/beosztású két orvos. Ráadásul az orvostudomány is havonta dobja ki az újabb, olykor egymásnak ellentmondó eredményeket... Ember legyen a talpán (hiába a legnagyobb prof is), aki mindig a legjobbat javasolja.

Egyébként pedig, az én fő kifogásom a válaszoddal szemben nem a tartalma volt (bár szélsőséges esetekben, ahogy utánam reagáltak is, igaz lehet, ezzel egyetértek én is), hanem az, hogy nem így ill. nem ide való!

Tudod, nekem mint szakmai beállítottságú embernek, az az egyik fő célom, hogy az anyukák KOMPETENCIA-ÉRZÉSÉT erősítsem a szoptatásban is. Azaz, hogy támogassam, bíztassam, nyugtassam őket - de nyilván nem elkendőzve az esetleges kockázatokat is. És szerintem a többség ugyanígy van ezzel, max. nem nevezik így nevén a gyereket. :)

Viszont az a stílus, szándék, ahogyan te hozzászóltál, minden volt, csak nem bíztató. Látszik, szegény kérdező még jobban meg is ijedt utána. Ez pedig nagyon nem szerencsés! Lehet úgy is felhívni a másik figyelmét bizonyos dolgokra, hogy nem verjük bele a parát: ezt hívják konstruktív és segítő kritikának, destruktív helyett.

És bocsánat, hogy "személyesen" válaszoltam, de a kérdező lelkiállapotát védve tettem.

Az én babám nagyon ritkán kér enni, többször sír ha aludni akar. Bocsi, hogy nem tudok a kérdésre válaszolni, de valahogy mégis ide tartozónak láttam.

Ha eltelik egy kis idő, fogom és megetetem, mert különben 5 órát is vagy többet is várhatnék, hogy jelez.Amikor megkapja a cicit, mint az őrült aki sose evett, úgy kezd falni. Szóval én ezt tapasztaltam az enyémnél. Kinek mit jelent.... Nekem azt, hogy éhes volt. Hogy miért nem jelzi...?

Más kérdés az, hogy éhes egy baba, de szépen fejlődik ennek ellenére. Olyan is van.

A doki úgyis látja. Meg a MÉRLEG! Az én babám nem hízott 2 hónapig semmit, és csak utána lázadt föl és sírt naphosszat. De ő fogyott és a lehurrogott válaszoló tüneteit produkálta. Vékony kezecske, puffadt hasacska, nagyon vékony combocskák.

Azóta eszik is jókat, dagi is és sokat is alszik...:)

xStefix pedig sokszor megnyugatatóakat ír, biztos jónak szánja, de van olyan eset (nem a kedves kérdezőé), hanem pl. az enyém volt, amikor sajnos nem segít a biztatás, az összebújás és szopis tanácsadó. És csupán bennük megbízni kevés... én naiv módon megtettem, és nem szeretném, hogy más is ilyen hibába essen...

Doki, mérleg, MEGÉRZÉS!

Ja, és mindig napi 8-10 kakis és pisis pelusunk volt... amikor már nagyon rosszul volt az éhségtől fizikailag, akkor is... :(

Nem szép dolog hogy lehurrogjátok a nektek nem tetsző válaszolókat. Én sem úgy látom hogy itt ijesztgetés volt.

xStefix, te kezdted bujtogatni a többieket is. Nem volt szép. Te egy tapasztalat vagy a sok közül, hagyd már a tanultakat, az nem ugyanaz! Ahány mama annyiféle eset lehet! Ezt meg kellene már értened. És te külső szemlélőként, akárhány anyát láttál is, nem belülről élted meg. Lassan rajongótábort kezdesz itt kialakítani, aminek nincs alapja.

Kedves Kérdező! Te feltettél egy kérdést, ki-ki a saját belátása szerint válaszolt, nem kéne neked is "lincselned" és inkább meg kéne nyugodnod, mert valószínűleg minden rendben. Szerintem az orvos az első, ha a belső hangod utána is úgy ítéli, hogy az orvos nem jól látja, akkor fordulj másik orvoshoz, vagy védőnőhöz, szoptatási tanácsadóhoz, szülőhöz,más tapasztalatokhoz.

Itt mindenféle válaszokat fogsz kapni, és ezt neked is meg kell értened, nem szabad emiatt még jobban stresszelni.

Köszönöm a kritikát. Nyilván azért kapok ennyit, mert azon kevesek közé tartozom, akik névvel is vállalják magukat, már régóta.

Nem tudom, miféle rajongótáborról beszélsz, aminek nincsen alapja se - nem is értem a megfogalmazásod. De akik "ismernek" és esetleg kicsit tisztelnek is itt, valószínűleg okkal teszik, ők jobban tudják, miért. Nekem nem célom, hogy kitűnjek a tömegből, legalábbis nem azzal, hogy "bujtogatok". (Bár ezt se értem, hogy jött ide.)

Amit pedig a más véleményekről írtál, azzal teljesen egyetértek. Nem akarok senki "megtéríteni", főleg olyat nem, aki nem nyitott az új információkra, de ugyanakkor azt se fogom szótlanul nézni, ha valaki feleslegesen beparáztat másokat. Mert, mily meglepő, magam is átéltem anno, hogy mennyire rossz egész nap (ok nélkül is) stresszelni. Épp ezért írtam azt, amit.

Az én verzióm is csak egy lehetőség, amivel ugyanúgy nem kell egyetérteni, ahogy másével néha én se. De attól még én is elmondhatom, amit gondolok, és igyekszem is higgadtan, ha épp sikerül.

És vége az offnak.

xStefix!

Neked az tényleg a neved?:) Mi az, hogy névvel vállalja magát valaki? Ha mondjuk Bartókné Szentiványi Berdatettnek hívnak valakit, és ez a neve, akkor oké, de ez így nagyon viccesen hangzik...:)

Látom, már nem tudtál mit írni, mibe belekötni. :)

Kérdező, csak így tovább! Figyelj, 3 gyerkőccel sokkal több tapasztalatod van, mint itt sokaknak és tutira jól csinálod azt, amit csinálsz. Merj figyelni a picidre, mert nála jobban senki nem fogja neked "megmondani", hogy van-e baj vagy nincs. Nekem is sokáig tartott, amíg elhittem, hogy értjük egymás nyelvét és nem is volt könnyű ráhangolódni a babanyelvre, de azóta tényleg sokkal olajozottabban mennek a dolgaink. Szerintem menni fog, csak legyél bátor! Maradj nyitott, ne zárd be a füled a tanácsokra, ötletekre, de ha a babád "megcáfolja" a kívülállók aggályait, akkor inkább neki higgy elsőre, ővele próbálj előrébb jutni. Nehéz, de támogatunk benne! :)