Valaki meg tudná ezt magyarázni nekem?

A tejbelövellés egyénenként változó van akinek a 2. napon van akinek csak az 5.-6. napon lövell be igazán. persze addig is van tej benne, csak nem túl sok.Ha az anyuka kellőképpen tájékoztatva van a szoptatási dolgokat illetően akkor az esetek többségében szerintem nem kellene felírni tápszert.

Az egyik ismerősömnek sajnos befeléforduló mellbimbója van és nem igazán tudott szoptatni, sőt a kedves csecsemősök sem bíztatták túl jó dolgokkal. De együtt kitaláltuk, hogy hogyan tudna mégis szoptatni. És mire hazament 5 nap után a lánya is ráérzett az ízére és mái napig szoptat.

Sajnos a korházak többsége nem nagyon szereti, ha segítőeszközt alkalmaz a kismama, pedig olykor jó lenne, ha használhatnának bimbókiemelőt, bimbóvédőt vagy mellszívót. Ez nagyban segíthetné a tej belövellését és utána már könnyebben , nyugodtabb szívvel távoznának az anyukák a korházakból.

Nekem már a második nap akartak adni tápszert, mert ordított a gyerek (tej meg sehol:D) Nem engedtem, a fiam dühödten szívott, és harmadnapra belövellt. Semmi gond nem volt, direkt megmérettem, és a második napon volt 3420g (3460-al született), és mikor már volt tejem, és evett is 30-40ml-ket alkalmanként, akkor jobban csökkent a súlya:)

Szerintem kevés kórház van, ahol jól állnak hozzá a kérdéshez, nálunk pl. a nővérkék bejöttek, az ajtóból azt kiabálták, látom megy a szoptatás mindenkinek, és mikor a szobatársam azt mondta, neki nem megy, közölték, hogy dehogynem, azt mindenki tudja majd elmentek:(

Szerintem ez csak amolyan "rossz beidegződés" sok eü-s részéről. Nekem úgy jött le, hogy annakidején, amikor elterjedt a tápszer akkoriban nagyon nagy számnak tertották, egyenértékűnek az anyatejjel. (Nálam idősebbek, ha tévedek javítsatok ki!) Szóval ha kicsit is gond van az anyatejjel, akkor azonnal elő kell kapni.

Talán idővel változik ez a mentalitás, nekem pl. velem nagyjából egyidős (én 32 éves vagyok) védőnőm van, ő azt mondta, hogy ha két hétig nem történik meg a tejbelövvelés, akkor javasolják, hogy térjenek át a tápszerre, addig mindent meg kell tenni, hogy szoptatni tudjon az anya.

Én kétszer szültem, az elsővel 4 napig voltam bent mert nem hízott még...

A kicsivel 3 napot voltunk bent ő már hízott rendesen rendesen mikor kiengedtek.

Ebben a kórházban folyamatosan mérték a baba súlyát szerintem minden nap és ha megállt a születés utáni súlyvesztése és elkezdett hízni akkor már haza engedtek bennünket.

Nálam felmerült a tápszer, írtak is fel, mert 3400-al született s 3. napon 3220-al jöttünk haza. Azóta se váltottam ki, ennek 2 és fél hónapja. A fiam szépen fejlődik, pedig sárgasággal, s szívproblémákkal jöttünk haza. A gyerekorvos is csodálkozott, hogy annak ellenére, hogy a sárgaság mellett még a szíve is gyenge, mégis szépen fejlődik. 2 hónaposan volt 4670g.

Nekem a szoptatás elején nehéz volt, mert hiába nagy a mellem, s a mellbimbóm is, mégis a csecsemősök bimbó védőt javasoltak, mert a kicsi nem tudta helyesen a szájába venni a mellemet. Az anyakönyvvezető mutatta meg a babámnak, hogy vegye a szájába. Ő volt az egyetlen a kórházban, aki addig foglalkozott velünk, míg a kicsim rá nem érzett. Nekünk a súlyveszteségenk ez is volt az oka, mert az anyakönyvvezető a 2. nap jött, s addig a kicsim nem tudott jól szopizni. Így ezt követően szépen lassan a bimbó védő is elmaradt.

és mi bajod lesz a tápszerrecepttől?! ha akarod kiváltod, ha akarod kidobod.

még mindig jobb, ha van, amikor mondjuk éjjel szembesülsz azzal, hogy nincs tej, a baba meg üvölt. akkor hova mennél felírtani?!