Tényleg el kellene választani?
Ma orvosnál voltam vitamin,kálcium hiány gyanuval.Majd leesett a székről mikor azt mondtam,hogy szoptatom a 3 évesemet,és vele is alszom.Azt mondta ilyen nincs.Kaptam is egy diagnózist-kimerültség,méghozzá krónikus-mellé pedig nyugtatót és altatót.
Azt mondta nehogy merjem többet szoptatni,és ma estétől a gyereknek külön kell aludnia,akkor is ha 100szor fogunk ébredni.Azt is hozzáteszem,hogy végre most kezdte átaludni az éjszakákat.Hosszú szoptatósok,írjatok
Utolsó,nagyon köszönöm,nem vettem rossz néven a szoptatási hisztériát,Romániában élek,itt nem olyan nagy divat a szoptatás,sokan,hamar feladják.
Privátot akartam írni,de nem volt időm,ha már kiteregettem mindent,akkor talán a lényeg ne maradjon le.Ezek után dobálhatnak kővel ,taposhatnak sárba,az sem érdekel.
Persze az allergia miatt kellett szoptatni,de akkor lógunk egy évvel.Én nem tudtam elválasztani 2 éves kora után,mert nem akartam.Nem tudtam.
Az elveszített baba sorsát nekem kellett eldöntenem,olyan érelemben,hogy nem akartam lehetetlen módszerekkel próbálkozni,beleegyeztem a kényszerszülésbe.Talán máig sem tudtam azt a babát igazán elengedni.Könyörögtem ,várjunk az oxitocinnal csak egy kicsit,hadd érezzem még ahogy mozog,hiszen soha többé nem fogom érezni.Ha méhen belül meghalt volna,talán jobban elfogadom,mert akkor talán az ö döntése lett volna,hogy nem akar erre a világra jönni.De én hoztam a döntést,hogy ne kínozzuk.
Ez a hosszú szoptatás talán annak a folytatása.Még egyszer nem tudom meghozni a döntést,nem tudom én elengedni.Ezért döntöttem a természetes elválasztódás mellett.
Mikor a lányom kisebb rásegítésekkel,és nem drasztikusan elválasztódik,akkor talán el tudom engedni azt a másik babát is.
Tudom velem van a baj,félek a saját érzéseimtől,hogy mi lesz akkor mikor megint valaminek vége lesz.
Ne úgy képzelje el senki,hogy lefogom a lányom és betömöm a száját cicivel.Egyszerűen igényli elalváskor,és én nem teszek semmit ellene,mert még csak egy kicsit akarom érezni.
Lehet ítélkezni,most már az sem érdekel,látjátok sokszor sok kérdés mögött talán tragédiák állnak,és olyankor olyan nehéz elfogadni azt a sok sértést.
Hogy mi késztetett erre,hogy leírjam,az a sok minden amit ma lekavartatok,tisztelet a kivételnek.
válasza:Tényleg sajnállak, remélem sikerül megoldani a dolgot minél könnyebben, hidd el csak eleinte lesz nehéz. Aztán te is feltöltődsz és rájössz hogy a kötődés úgy is folytatódik majd (bár gondolom ebben sem volthiány) hogy egymás mellett sziesztáztok játszóterezés után, simizheted, hozzádbújhat, stb, ahogy egyre nagyobb lesz egyre többmindent csinálhattok együtt. A szoptatás különleges dolog, de a gyermekünkkel ezerféle módon lehet szeretet kifejezni, mindegyiknek örülnek :)
Az elvesztett babád pedig nem kell elengednek hiszen bár nem született meg, az életed része lesz mindig lelkiekben, át kell jutni azon hogy nem szomorúen gondolsz rá hanem határtalan szeretettel, mint amikor elmegy valakije az embernek akit nagyon szeretett egy idő után meg kell próbálni úgy gondolni rá hogy egy sokkal jobb helyen van és segít begyógyítan a sebeket minden jótett a másik gyermekkl, hiszen ő is mindezt megkapta volna. Nem kell drasztikusan leszoktatni, tényleg, fokozatosan de nem kell húzni sem mert meglátod mennyi mennyi minden más tevékenység van amit ugyanolyan fantasztikusnak fogsz találni ha abbahagytad a szoptatást!
Példa: amíg szoptattam, én is arra gondoltam nincs annál fantasztikusabb mint amikor szopi közben rámnéz. Aztán amikor leválasztotta magát, és saját ágyában altattuk őt pnnantól, megtudtam micsoda fantasztikus érzés az amikor reggel bemegyek érte, kinyitom az ajtót és mikor meglát sugárzik az egész arcocskája mintha azt mndaná jó reggelt anya! :) Aztán kiveszem és átviszem a mi ágyunkba, beteszem közénk és ott játszunk kicsit, felkelti az apukáját, csikizem, nevetgél hangosan, aztán ha elfárad átölel. 9 hónapos lesz és minden reggel öröm őt meglátni a kisáégyban :)
válasza:
válasza:Én szívesen szoptattam volna kislányomat 3 éves koráig,kimerültség ide vagy oda.A kisfiam most 4 hónapos és remélem még sokáig fogom szoptatni!Kislányommal kb.két éves koráig aludtam együtt,majd szépen elszoktunk,a helyhiány miatt.Kisfiamat is sokszor magam mellé veszem.Nincs ebben semmi rossz.Sőt,nagyon jó érzés!
Szerintem ne hallgass a dokira.Saját,anyai megérzéseidre hallgass!
válasza: válasza:A babámnak semmi baja nem volt,ép ,egészséges volt.Az én méhszájam nyílt ki 5 centire,és nagyon megrövidült,mindez fájdalom nélkül.akkor vettem észre,mikor megjelent a barnás folt,és valami fura ,feszítő érzést éreztem a hüvelyemben.
Sajnos az már a magzatburok volt,ami lecsúszott a nagy tágulás miatt.
Az ügyeletes doki rögtön be akarta indítani a szülést,de én ragaszkodtam,várjuk meg a saját dokim,reggel.Ö sem ígért sok jót,de döntés elé tett.
Egyik az volt,hogy beindítjuk,a másik,hogy megpróbálja visszahelyezni,bevarrni,és korházban ,ágytállal ,valahogy még 10 hetet kibírni,ami 32 hétre történő szülést jelentett volna.
Úgy éreztem ,ha próbálom menteni,akkor szembeszállok a természet törvényeivel,mivel az a baba már 9 hetesen menni akart,akkor sikerült megállítani.
Ugyanakkor féltem,ha sikerül ez a varásos dolog,de mégsem jutunk el 32 hétig,csak mondjuk 28ig,akkor mi lesz,és otthon volt egy akkor 4 és fél éves másik gyerek.
Nem tudtam dönteni,a doki azt mondta,akkor döntsön a természet.Másnap reggel már semmi esély nem volt,eltünt a méhszáj teljesen,és egy lábacska is becsúszott a hüvelybe.
válasza: válasza:Nem olvastam végig a hat oldalt. A ti tragédiátokat sem. Csak pár sort most belőle. A szoptatásra szeretnék reagálni, és a kérdésedre.
Az én fiam 25 hónapos, sokat szopizik még. Volt nekem is olyan időszakom, amikor kimerült voltam és vitaminhiányos, de elmúlt, rendeződött. Véleményem szerint, ha az étkezésre és a pihenésre rendesen odafigyelsz, akkor nem lehet eü bajod attól, hogy szoptatsz. Ebben biztos vagyok. Fogyassz sok tejterméket, és mindent, ami egészséges és jólesik. Étkezz bőségesen, és aludj eleget! Ennyi, és lehet szoptatni.
Se nyugtatót, se altatót, se semmilyen gyógyszert be ne vegyél emiatt! Figyelj oda magadra, és ne mások döntsenek helyettetek! Ti érzitek, hogy nektek hogy jó. Skandináviában a gyerekek akár kamaszkorig is a szülőkkel alszanak. Láthatod, teljesen kultúrafüggő ez is. A szíved után menj, az nem fog becsapni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!