Mi a véleményetek? Szoptatás, lassan már mint egy vallás.

"Mindegy felejtős csak nem jött ki jól hogy a csepp csaj is ott volt rá is kellett figyelni .. nem volt egyszerü. "

semmi se kötelező és a tinédzserek még undorodnak az ilyesmitől.

Ha kismamáknak akarod tanítani ott van hogy nem kötelezhet rá ..

tanácsadók: ahány ember annyi vélemény. Nem kell másra hallgatni.

", hogy lassan már külön tantárgyként lehetne tanítani, annyira vizsgáljuk?'

ezt az idézetet akartam bemásolni... mindegy ..

Mindegy mit csinálsz, az valakinek úgy sem fog megfelelni.

Én egy dolgot próbálok szem előtt tartani: a kislányomnak én vagyok a legjobb. :)

Nem számít mások mit mondanak, amíg a babám egészséges, szépen fejlődő gyerek.

A neten túl sok az infó, össze lehet zavarodni, az emberek pedig sokszor ítélkezőek.

Én megpróbálok bízni az anyai ösztöneimben, és hiszem, hogy nem attól leszek jobb vagy rosszabb, mert valaki másképp csinálja.

Én egy másik kérdés kapcsán döbbentem le, ahol azt írta az egyik válaszoló,hogy ő volt,hogy egy nap 18-szor szoptatta a babáját és lepontoztak,amiért azt írtam,hogy szerintem sok a napi 8-12 szoptatás.Én 13 hónapig szoptattam, 6 hónapig csak anyatejes volt a babám, és nálunk is volt olyan,hogy szaporítani kellett a tejet,mert kevés volt,de akkor se szopizott napi 8-nál többször,mert volt hogy 4-5 órát is aludt egybe,azért meg nem keltettem fel,hogy egyen.

Igen,rengeteg információ zúdul a kismamákra,pedig a szoptatásnak pofon egyszerű dolognak kellene lennie. Sokaknál az is, a gond akkor van,ha nem hízik a bébi. Ilyenkor jön a pánik és a méregetés.Nálam a védőnőnek nagy szerepe volt abban,hogy már már idegbeteg lettem,mert nem szopott eleget a babám.

Akkor az én fiam nem hívő. :)

Császáros voltam, egy hétig nem indult be a tejem, csak a sűrű fejés miatt kb. két napja, de így sincs sok. A pici pedig még a második nap besárgult, kék fény alá tették, ott tápszert kapott, cukros vizet, könnyű a kajaszerzés neki, a cicin meg nincs se kedve, se türelme nyűglődni.

Nem érzem magam attól rossz anyának, mert nem a mellemen csüng. Anyatejet kap, amennyit csak tudok, adok neki, de muszáj kiegészíteni. Ez van.

Vannak mázlisták, akiknek tényleg árad a tej, jól szopizik a baba, de szerintem rengeteg olyan anyuka van, aki hasonló cipőben járnak, mint én. Rettenetesen önbizalom romboló, hogy mindenki jön a jó-rossz tanácsaival, az "anyatej a legfontosabb" mantrával. Már ott tartok, hogy inkább hazudok, hogy szopizik, csak hagyjanak békén az állandó tanácsadással.

Mindenki tisztában van az anyatej fontosságával, de nem kell sem leszólni, sem lenézni azt, aki nem tud szoptatni.

Megszuletett,szoptattam 1,5havonta vakcinanal meres,ennyi volt az egesz.Terheseg alatt nem olvastam semmit a szoptatatsrol,a korhazban megmutatak hogy kell es kesz.

Nem spiraztam tul ezt a dolgot,ha minden rendben egy no tud szoptatni,ez osztonos dolog.Minnel jobban belefolyik az ember a temaba annal tobb az info,a stressz ami a szoptatas legnagyobb ellensege.

Pont tegnap beszélgettem erről Édesanyámmal. Ő hét hónapig szoptatott, ami nagy dolog volt akkoriban, és végig a következő volt a szabály:

- minden evés előtt és után mérés

- szoptatás szigorúan 3, hat hét után 4 óránként

- a szoptatás ideje 20 perc volt (nem több, nem kevesebb), ha ennyi idő alatt nem evett eleget a gyerek, pótlás lefejt tejből kiskanállal

- minden egyes szoptatás után fejés

- a cumisüvegtől féltek, mint a tűztől.

Mindez ismétlem nem csak az első hetekben, hanem hét hónapon keresztül.

Ehhez képest én az első hetek kivételével nem fejtem, nem mértem, viszonylag igény szerint szoptattam (2-4 óránként, ahogy megéhezett), és amikor nem voltam itthon, a párom is megetette cumisüvegből. 11 hónapos, és még mindig szopik.

Azt hiszem, kettőnk közül ő nagyobb problémát csinált belőle. :)