Más is elszomorodott, mikor végleg abbahagyta a babája a szopizást?

Az én lányom 10-11 hónapos koráig szopizott, majd őrült ordításba kezdett, ha közelítettem. Nem kellett neki a terhes tej. :) Az már öcsinek készült. Nagyon bántam, sajnáltam, illetve a mai napig így vagyok vele, mert 1 éves koráig mindenképp akartam szoptatni. Sokáig próbáltam, de inkább éhen akart maradni, mint hogy anyatejet egyen. :( Kénytelen voltam neki tápit adni. :(:(:( És utána, mikor legutóbb megnéztem, még 3 hónap múlva is volt tejem. Szóval sajnáltam nagyon.

A fiamat 7-8 hónapos koráig tudtam, vele viszont elapadt a tejem. :( Hiába fejtem és tettem folyton cicire, a sok stressz miatt, és hogy nem ettem, elapadt. :(

Vele már nem estem annyira kétségbe, mint a lányommal, de őt is 1 éves koráig akartam szoptatni. Szóval kétszer átestem ezen, nagyon rossz, még most is.

De egészségesek, nem volt még komolyabb betegségük, vidámak, virgoncak, reggeltől estig bírják az iramot.

Egy idő után megszokod ezt a dolgot. És bánni fogod ugyan, de tudni fogod, hogy sokat szopizott, és te megtettél mindent. Azért így mégis könnyebb "túltenni" magad rajta.

leírnád, hogy történt? magától hagyta abba? cumizik is? miből iszik?köszi

én szerintem nem lennék szomorú, ha már abbahagyná, 15 hós.

Az utolsótól szeretném megkérdezni, hogy összefüggésbe hozod a cumizást és a cumisüvegezést a szopi elhagyásával?

Csak azért kérdezem, mert szerintem (legalábbis az én tapasztalatom), hogy nem kell összehozni vele, mert nekem mindkettő cumisüvegből ivott innivalót, sőt, a hozzátáplálásnál is néha abból itták az ennivalót, és cumiztak is, mégis szoptak mellette. Legalábbis az enyémek tuti, hogy nem azért hagyták abba, mert "megzavarodtak" volna.