Szoptatás alatt a dohányzás mennyire káros a picire? Terhesen nem cigiztem mert rosszul voltam tőle de, most már kívánom.

Tudjátok, mi tűnt fel nekem megint?

Ez is egy olyan téma, amikor újra meg újra az jön elő ellenérvként, hogy "de milyen rossz a babának, ha az anyukája fáradt, ingerült vagy idegroncs stb.". Igen, ez tényleg rossz dolog, sokkal jobb (lenne), ha anyuka jól érezné magát. Nade.

Én néha azt érzem, hogy emögött nem (csak) valós indokok állnak, hanem egy adag egészséges vagy esetleg túlzó önzés is. Mintha egyesek nem tudnának/akarnának (teljesen) lemondani bizonyos dolgokról a gyerekért.. Márpedig szerintem a szülőség egyik legfőbb ismérve az álodathozatal, éspedig maximálisan, amikor(!) arra van szükség.

Arról nem is beszélve, hogy a szülő az, aki könnyebben alkalmazkodik. Mi többet tudunk elviselni, mint a baba, jobban tudunk késleltetni, alkalmazkodni. Nyilván nekünk kell ezt megtenni, nem a babától elvárni ilyesmit. Pláne nem a mi rossz szokásainkat rájuk kényszeríteni!

Ugyanez igaz az anyuka fizikális és lelkiállapotára is. A mai ember túl gyakran hajlamos a külső tényezőkben (akár még a saját babájában vagy a szoptatásban is) keresni a gondjai okát, minthogy őszintén magába nézne és önkritikát gyakorolna. Sokkal inkább vagyunk mi magunk a felelősek a bajainkért, mint mások / más dolgok!

Ergó, ha az anyuka fáradt, kimerült, ideges vagy bármi más, az első 100 helyen neki kell(ene) saját magán segítenie. Vagy másoknak rajta. És csak a sor végén kellene mondjuk a babájával vagy a szoptatással "kísérleteznie", főleg negatív módon.

Tudom, hogy ezt nagyon könnyű mondani - de én azt emlegetem ilyenkor, hogy ha már megszültem a gyerekem, akkor nem fogok egy ilyen akadályban fennakadni. A szülés valóban nehéz volt, de ha azt sikerült megcsinálni, ez már pláne menni fog! Ez motivál és ad erőt.

(Bocsánat az offért, csak már kikívánkozott a dolog.)

Ha dohányozni akarsz, akkor válaszd el, és adj neki tápszert, minthogy a nikotinos anyatejet kapja a gyerek.

Mikor pozitív lett a teszt, abbahagytam a dohányzást (nem tervezett baba volt, úgyhogy azért nem előbb). Ez 2 éve volt. Pedig erős dohányos voltam, napi min. 1 doboz volt, de volt olyan, hogy simán elment 2 is.

Olyan jó, hogy már nem cigizek. Épp valamelyik nap kérdeztem meg a boltban, hogy most mennyi az ára annak a ciginek, amit szívtam. 600Ft! Ebből egész hétre tudok joghurtot venni a gyereknek, vagy egy kisautót, vagy túró rudit, vagy mit tudom én. És ha csak a napi 1 dobozt számolom, 600x30=18000Ft. Tyű, ebből igen sok pelus kijön, meg játék, kaja. Hozzá kell tennem, hogy decembertől apa sem dohányzik, a terhesség alatt is már csak a munkahelyén dohányzott, otthon nem. Úgyhogy jó kis pénzt meg lehet spórolni.

Ezzel a napi 1-2 szállal az a gondom, hogy utána jön a napi 3-4, aztán 5-6 és így tovább...

Én sem bíztatnék senkit, de ami savazás itt van, tényleg durva. Pár szál cigi... Szerintem az utcára sem érdemes kimenni. A körútra, vagy az üllőire sem. A másik pedig, hogy biztos minden itt fellelkesült Édesanya elkerülte a "felesleges" szénhidrátot és sportolt, amennyi a csövön kifért, hogy egészséges legyen a baba. Szedte az Elevitet és az egyéb magzatvédő vitamint marokszámra, pedig az sem biztos, hogy annyira klassz ám. ( tessék elolvasni a Mellékhatás: halál című könyvet) Szóval csak annyi az önjelölt megaszuper véleménytmegmondócsúcsmamiknak: Tessék kicsit visszább venni, mint pálcát törni más felett. Avagy: a saját portán sepregetni elsőnek...

További szép napot!