2 éves gyerekemet szoptathatom éjjel annyiszor ahányszor kéri?

károsnak nem hinném hogy káros, de szerintem most már át kéne aludnia az éjszakát...nem gondolkoztál mi lehet annak a hátterében, hogy ennyiszer cicit kér?

Egy kislányt ismertem, aki 2 évesen éjjel is többször felkelt még cicizni, de ő azért tette, mert anyukája elég hamar visszament dolgozni(8 hónapos volt a baba)és ő így pótolta a kontaktust...aztán mikor elválasztotta anyukája, azután is mindig úgy aludt, hogy simogatta anyukája kezét.

Ha a fizikális részére gondolsz, akkor nem, nem káros. Mivel ennyi idősen már sok mást is eszik napközben, így magától az éjjeli gyakori szopitól nem valószínű, hogy fájni fog a hasa (a táplálék egy része éjjel is emésztődik).

Másrészről, egyetértek az előző anyukával. A kérdésedből ugyan nem derül ki, de előfordulhat, hogy egyéb (pszichés) szempontból sem vagy teljesen biztos abban, hogy "jó-e" az éjjeli gyakori szopi ennyi idősen...

Szerintem ezzel sincs semmi gond, nem abnormális - de, ha te magad esetleg úgy érzed néha, hogy kicsit sok már, akkor talán tényleg ideje lehet elgondolkodni azon, mi okozza a gyakori ébredést. Sok olyan ok van persze, ami még belefér és nem egyenlő a rossz szokással, de ritkán olyasmi is lehet a háttérben, ami ellen szükséges lehet tenni valamit. Ha viszont tudod az okát, akkor a megoldást is ismerheted.

(Ha nincs ilyesmi a háttérben, akkor ezt a bekezdést vedd nyugodtan semmisnek.:)

Szerintem csak anyahiánya lehet. az enyém már 1 éves kora óta nem eszik éjjel, de sokszor felkel kis simogatásért. Megsimítom, visszaalaszik, ennyi.

Ártani biztos nem árt, csak hát te mennyire bírod ezt? Ha jól lakik este szerintem nem feltétlen kell egy kétévest még éjjel etetni pláne ha csak párat szív. Lehet csak picit szomjas, mert száraz a levegő így fűtéskor, és ha kapna pici vizet is elég lenne. Szerintem a te érdekedben már ne szopiztasd óránként kétóránként. Neki nem árt, csak tényleg már jó lenne átaludni az éjszakát.Nem?

Hm.. Hát, én pártolom az együttalvást, magam is csináltam jóideig, de lenne pár hozzáfűznivalóm.

Amit az alvásciklusokról írsz, szerintem helyes, én is így gondolom/tudom. Az együttalvás esetén pedig tényleg előfordul olyasmi, amiről te is írsz. Ugyanakkor, ha ezeknél az "átcsúszásoknál" ő rendszerint felébred, ráadásul régóta megszokta, hogy ilyenkor szopit kap, akkor nyilván folyamatosan kérni is fogja. (Nem lehet egyébként, hogy azért ébred fel, mert tudja, "várja", hogy szopi lesz? Arra gondolok, hogy a két dolog /ébredés + szopi/ egy idő után már egymást fogja erősíteni és feltételezni..)

Sokszor ez a kelegetés valós anyahiányt jelez, amit szerintem se igazán érdemes korlátozni; viszont néha-néha átmehet a dolog amolyan """rossz""" szokásba (de nem szeretem ezt a szót használni, mert sokan félreértelmezik). Te is tudod biztosan, hogy ennyi idősen már megszokás is a szopizás, nemcsak azonnali szükséglet. Önmagában a szokás kialakulása egyáltalán nem baj, sőt; viszont ha már inkább erről szól a dolog és nem a szopiról (megnyugvásról) vagy rólad, akkor lehet, hogy el lehetne gondolkodni a dolog "valódi" jelentőségén és a folytatás szükségességén.

Mert az, hogy minden éjjel megszoptatod ilyenkor, tovább erősíti benne, hogy akkor ez így jó és így is fog folytatódni.. (Ahogy feljebb az ébredésnél is írtam.)

Ráadásul elmorfondíroztam magamban azon, hogy ha időnként a kézsimi is elég neki, ahogy írod, akkor előfordulhat, hogy tényleg nincs már annyira nagy szüksége a mindenkori szopira, mint ahogy te tudni véled... Lehet, hogy ha kicsit rádolgoznál erre a másfajta nyugtatásra, az is elég lenne már neki egy idő után. - De ettől még persze továbbra is együtt alhattok, ha úgy szeretnétek.

Mindezt nem kritikaként vagy jótanácsként írom, mert nem biztos, hogy neked gondot jelent a helyzet. De ha esetleg mégis, akkor elgondolkodhatsz ilyeneken is. (Nekem legalábbis ezek jutottak eszembe a témához.)

Abszolút megértelek.

Ugyanakkor, továbbra is azzal bíztatlak, hogy ha néha összejön a kézfogós dolog, akkor ezzel lehetne esetleg tovább kísérletezni. Ha nem megy, hát nem, majd megpróbálod később; de ha meg mégis, akkor ez már egy jó kezdés lehet. Lassú lépés, de lépés - és (szerintem) így érdemes csinálni, fokozatosan.