Meddig fáj a szoptatás? Tényleg megéri?

Addig fájt amég szoptattam. Ha sírt h éhes, már én is sírtam h mellre kell tennem.

Iszonyú volt.

2 szoptatási tanácsadó, gyerekorvosok, nőgyógyász, védőnő állt értetlenül a dolog felett.

Besokaltam. 3 hónapig szenvedtem. Próbáltam mindent.

Sajnos nem derült ki hogy mi a baj 😔

A fejés is rohadtul fájt sajnos.

Így utólag ha nem tömi még ndenki a fekemet az anyatejkell, szoptatnikell csak az a jó dologgal, sokkal előbb lett volna elégedett boldog babám. Mert bizony a gyerek is frusztrált volt attól mert én az vok.

Másodszorra nem követtem el ezt a hibát.

Megpróbáltam. 1 hónapig ugyan az volt a szitu. Átálltam tápszerre. Megváltás volt, és nincs bűntudatom emiatt.

Maga a jelenség a dokik szerint nagyon ritka, de létező probléma. Fogalmuk sincs h mi okozza

[link]

Ilyen a kiemelő

Első gyereknél a 6 hetes kontrollra mentem úgy, hogy már nem zavart _annyira_ a melltartó, de amúgy nem volt még komfortos, még kellett 1-2 hét, mire tényleg elmúlt a fájdalom. Az első hetekben nekem iszonyú volt, egy nagy lila karfiolra emlékeztetett a mellbimbóm, még a szülőszobán először rosszul tapadt rá a baba a mellemre, és szívott egy sebet rá, még most is ott a nyoma, egyszerűen "kiharapott" belőle egy darabot. Vérzett meg minden. De 6-8 hét után elmúlt. Utólag, miután már van egy második babám, akivel a szoptatás egy másodpercig sem fájt (kivéve, amikor még nem tanulta meg jól bekapni, de ez pár alkalom volt csak), látom, hogy a nagyobbiknak le volt nőve a nyelve, amikor sírt is másképp nézett ki a kis szája, nem olyan volt, mint most a kicsinek. Ezt is esetleg meg lehetne néznetek, egy pillanat alatt felcsípi neki a gyerekorvos, és onnantól sokkal hatékonyabb, ügyesebb a baba is. Viszont tény, hogy az elején tényleg meg kell szoknia még a mellnek az ingert, nekem azt mondták, hogy 2-3 hétig teljesen normális, ha fáj. Hát, én kitartottam amúgy, nekem más bajom nem volt és bár voltak pillanatok, amikor meginogtam, még mindig könnyebb volt így szenvedni, mint tápszerezni (együtt aludtunk, éjszaka fekve szoptattam, fájdalom ide vagy oda, nem csak, hogy kényelmesebb volt, mert tudtam közben aludni, de biztonságosabb is- most a kicsinél is akkor váltottam erre, amikor zsinórban riadtam arra, hogy kiesik a telefon a kezemből az éjszakai szopiknál, mert bealudtam- hát még jó, hogy csak a telefon, és nem a baba). Aztán egyszer csak elmúlt. Már nem fájt. A nagyot 2 éves koráig szoptattam, olyan 20-22 hetes terhes voltam már a kicsivel, amikor olyan szinten lett kellemetlen, hogy inkább leválasztottam.

Ennek ellenére nem foglalok állást a "megéri-e" kérdésben. A gyereknek első sorban az anyjára van szüksége, és éppen elég nehéz ez a gyereknevelés dolog meg szülés utáni felépülés anélkül is, hogy kínoznád magad a bűntudattal. Ha már túl sok meló, túl nehéz, nem akarod, akkor szerintem nem éri meg. Nekem sem a "megéri" faktor volt/van jelen, hanem a kényelmi: nekem, nekünk ez így jobb, így nyilván felesleges lenne tápszerre váltani. A kötődés, kettőtök kapcsolata, a gyerek immunrendszere meg minden ilyesmi totál független a táplálás módjától. És könnyebb jól kötődni, ha az anya minél több terhet lead a válláról.

Nem olvastam a válaszokat.

4 éve szültem első gyerekem.

Elsőre nem tudta bekapni valamiért a bimbómat. A kórházban jött a szoptatási tanacsadó, ő mondta a bimbó kiemelőt.

Utána miután hazamentünk, 2 különböző szoptatasi tanácsadó is megnezett minket, jó volt a technika. Ennek ellenére 2 hónapig sebes, véres volt a mellbimbóm. Sokszor sírva szoptattam, annyira fájt. Ekkor hívtam egy 3.szoptatási tanácsadót, ő sem látott hibát. Ő mondta, hogy sok ilyennel találkozott már. Felázik a bimbó, amiatt sokkal sérülékenyebb.

Kb a 3.hónapban értük el azt, hogy nem fájt. 13hónapig szoptattam.

2.gyerekemmek (1.5éves) kb 2-3 hét volt az, ami fájt, sebes volt.

Kb.1 hónapig fajt..a kislanyom folyton a melleim csungott.

9 honapos iszsz baba anyukaja