Egy hetes babám nagyon nehezen, lustán szopik. Tehetek ellene? Változni fog?

Köszönöm szépen a sok segítséget és bátorítást!

Azt elfelejtettem írni, hogy másnaposan estére ő is besárgult, amitől persze én frászt kaptam. Első baba, szóval tapasztalat nulla, az édesanyám csak karácsonykor jön ki hozzánk segíteni. (Külföldön lakunk, ezért nem megy a gyors kiutazás és eredetileg úgy gondoltuk, hogy ketten a férjemmel mindent tudni fogunk. Optimisták voltunk, már tudom, hogy jó lenne a segítség, támogatás az első pillanattól.)

A sárgaság nagyon enyhe, de én beparáztam tőle és épp emiatt nyúltunk pluszban a tápszerhez, mert azt mondták, hogy minél gyorsabb az anyagcseréje, annál hamarabb elmúlik.

A lefejt tejet mindig odaadom neki, de az még nagyon kevés, általában éjszaka és délelőtt tudok kétszer 20 ml-t lefejni a két ciciből együtt, délután már nincs számottevő mennyiség. Akkor azért szoktam fejni, hogy inger érje a mellemet és több tej legyen.

Tanácsadóval már beszéltem, mert itt két-három naponta járnak ki ellenőrizni bennünket (gondolom ezzel kompenzálják azt, hogy a kórházban nem lehet maradni, a vajúdással, szüléssel és az utógondozással együtt összesen 13 órát voltunk bent és már jöttünk is haza, tehát ott sem volt sok időm megtanulni a szoptatás fortélyait). Amit mondott, azt betartom, ő mondta, hogy a szoptatást próbáljam meg minimum egy órán át csinálni, fél óra az egyik mellen, fél óra a másikon és ébresztgessem a babát. Merthogy fel lehet. Hát igen, egy ideig fel lehet... De ő nincs itt és nem látja azt, amikor már annyira ideges a baba, hogy kiköpi a mellem...

Én meg minél többet próbálkozok néha annál elkeseredettebb vagyok, főleg estére, akkorra már a baba is fáradtabb, türelmetlenebb és én is.

Szerencsére egy dolog megnyugtat: annyira rosszul mégsem csinálhatom összességében, mert tegnap mérték és összesen 60g-ot veszített a súlyából, 3660g-mal született és most 3600g.

Csak éppen lelkiismeret-furdalásom van a tápszeres pótlás miatt...

Az utolsó hozzászólónak: tényleg nagyon hasonló a helyzeted...

Sajnos mi nem jutottunk sokat előre az elmúlt két napban, illetve egyik pillanatban úgy érzem, hogy jobb a helyzet, következőben pedig úgy, hogy inkább visszalépünk...

A tegnapi nap borzasztó volt. Úgy tűnt, hogy mennyiségre ismét picit több tejem van, tele éreztem a ciciket, ki is szoptattam mind a kettőt, bealudt róla annak rendje és módja szerint, erre fél órával, egy órával később fel-fel sírt, megébredt, eleinte még sikerült visszaaltatni etetés nélkül, de rövid időn belül már látszott rajta, hogy az éhségtől nem alszik. Úgyhogy ismét szoptattam, majd pótoltunk. És a pótlás után már aludt 3-4 órákat úgy, ahogy szokott.

Úgyhogy attól tartok az én tejemmel nem mennyiségi problémák vannak elsősorban, hanem minőségiek, valószínűleg nem elég zsíros és laktató neki, csak rövid időre tölti meg a kis gyomrát.

A miértjét sejtem, ugyanis szülés után az étvágyam visszaesett a terhesség előttire, azaz nincs. Nem bírok kajára nézni, nem kívánok semmit, csak kényszerből eszem a tej miatt, de egyszerre alig bírok valamennyit, mert ha többet eszem kicsivel, akkor görcsöl a gyomrom. Ugyanilyen rossz volt a gyomrom terhesség előtt, de akkor még nem látta a babám kárát, szerencsére terhesség alatt annyit nőtt az étvágyam, hogy normálisan tudtam táplálkozni. De most a hormonokkal együtt ez is elment. Gondolom emiatt gyenge a tejem. :-(

A sárgaság egyébként nálunk szépen elmúlt, már alig-alig látszik.