Miért jobb igény szerint szoptatni, mint idő szerint?

Nekem 4hónapos most. Az elején nem tudtam nem igèny szerint szoptatni. Kicsit besárgult, hamar elfáradt a szopiban, egy óra múlva megint evett.

Azóta sem nézem szigorúan az órát, tehát ha pl.oltásról jövünk haza és kisírta a tüdejét nyugtatásképpen picit cicire teszem (hiszen a szoptatás nem csak az evésről szól, cumija meg nincs). De ettől függetlenül magától kezd a napirend kialakulni, hiszen a fürdetés, séta, játék, alvások kb.ugyanakkor vannak, így az etetések is.

Szóval nekem az a tanácsom, hogy figyeld a babádat majd! A sírásából lehet következtetni mi a baja. A kisfiam, ha éhes "lálá" zik. Ha pukiznia kell "ehh"hangokat ad ki stb..

#7 a szülés utáni depresszió a terhességgel és szüléssel járó hormonális egyensúlytalanság miatt alakul ki, amin természetesen nem segít a millió féle egymásnak ellentmondó elvárás és tanács, de nem az igény szerinti vs időre szoptatás a kiváltó oka, azért ezt ne keverjük ide.

Kérdező, nyilván mindenki úgy csinálja, ahogy neki jó, ahogy neki működőképes. Én azt tudom amúgy erre mondani, hogy ha az előző generáció nem időre szoptatott volna, akkor eszedbe jutna, hogy pont 3 óránként kínáld meg cicive a babád, és a közbenső időben ha sír, mert éhes, cukros vizet meg teát adj neki? Mert őszintén szólva, ha én erről nem olvasok a terhesség alatt és nem javasolja ezt nekem pár idősebb rokon, bizony soha fel sem merült volna bennem, hogy így szoptassak. És ezt azért mondom, mert anyaként sokszor kell majd az ösztöneidre hallgatnod, nőként az empátiakészségünk azért ilyen fejlett, hogy a csecsemőre könnyebben ráhangolódj és megértsd az igényeit, a szükségleteit, amíg még nem tudja őket szavakba önteni. Márpedig az én ösztöneim nekem soha nem mondták volna, hogy adjak cukros teát a kéthetes babának, amikor ő éhes és cicit kér. A másik alternatíva, hogy hallgatom keservesen sírni még másfél órán keresztül, mert most engedte el a mellem húsz perce. Hát kinek hol van a tűréshatára, ugye.

Az igény szerinti szoptatás mellett rengeteg sok érv szól, utána lehet olvasni neten. Alapvetően ez egy komplex gondozási forma, nem csak az etetést foglalja magában, hanem a válaszkész nevelés egy eleme. De az igény szerintiség nyilván az anya igényeiről is szól- ha neked teher valami, nehezedre esik, akkor igenis változtatni kell, mert erőltetve, kimerült és stresszes anyukával a gyereknek sem lesz jobb csak azért, mert három óránál gyakrabban kap mellet. Nyilván fontosabb a kiegyensúlyozott, boldog anyuka, mint az igény szerinti szoptatás, ezt senki sem vonja kétségbe. Ugyanakkor minek nehezítsem a saját életem pusztán elvből, amikor mellen két perc alatt megnyugszik a lányom és alszik fél éjszakán keresztül, míg sétálgatva, ringatva, énekelve szenvedhetek vele órákon át, csak nyűgös lesz és kimerült, feleslegesen stresszelve engem is és nyilván őt is. Ha a gyerek igényeire válaszolsz és azokat elégíted ki, amikor jelentkeznek, akkor sokkal könnyebb dolgod van végeredményében, és amúgy szerintem kompetensebbnek, magabiztosabbnak is érezheted magad az anyaságodban. Nem utolsósorban könnyebb megtanulni és értelmezni a baba jelzéseit, ha azokra megfelelően reagálsz és az óra helyett azokat figyeled.

Én igény szerint szoptatok, de soha semmi hátrányát nem láttam eddig (kedden lesz három hónapos a lányom). Én sem vagyok a nyilvános szoptatás ellen, de azért jobb szeretem elkerülni, nyáron alapvetően inkább parkokba mentünk a jó időben hosszabb távra, ahol egy bokor tövében megbújva annyit szopizott a baba, ameddig csak akart, senkit sem zavarva, egyébként meg ha emberek közé akartunk menni, azt mindig evés utánra időzítettük, rugalmasan (most az a fél-egy óra, amit egy ilyen pici babával házon kívül töltesz, főleg majd télen, az nem oszt, nem szoroz a szoptatás szempontjából, barátokkal meg én csak olyanokkal találkoztam, akikkel vagy csak egy kávéra összefutottunk, rugalmas időben szintén, vagy akikkel vagyok olyan viszonyban, hogy nem ciki előttük szoptatni). És egyébként meg csak az első pár hétben (4-6) volt nagyon cicimatrica, amikor tényleg nonstop mellen akart lenni, ilyenkor úgyse mész nagyon sehova, max 10 percre sétáltok egy gyorsat a ház körül, utána beáll egy rendszer magától is, iszsz babák sem lógnak 0-24 az anyjuk mellén egy bizonyos idő után már. De ez az első pár hét folyamatos szoptatása egyébként meg a tejtermelés szempontjából baromi fontos. Ha akkor korlátoztam volna, akkor mostanra valószínűleg pótolnom kellene, mert nem tudott volna beállni a kereslet-kínálat. Ugyanis ha a baba akkor és annyit van mellen, amikor és amennyit szeretne, az pont a megfelelő információt közli a tejtermelő mirigyeknek, és azok bizony pont annyi tejet fognak termelni, amire éppen szüksége van a picinek. Ez különösen fontos egyébként növekedési ugrásoknál, a hirtelen átmenetileg megnövekedő kalória és tápanyagigényt nem tudod háromóránkénti húszperces etetésekkel fedezni, olyankor azt fogod csak észrevenni, hogy a baba folyton éhes és pótlást adsz neki (potenciálisan cumisüvegből, ami a szopitechnikáját is rontja), elindítva a lejtőn a korai elválasztás felé. Nincs baj a tápszeres táplálással sem, de azért az vitán felül áll, hogy a gyereknek a legoptimálisabb az igenis az anyatej, és ha elkerülhető, akkor jobb nem mesterséges anyagokkal tömni.

Amúgy idővel differenciálódik a baba igénye is. Eleinte, az első pár hétben van csak, amikor mindenre megoldás a mell, de később már nem lesz elég. Viszont az első három hónapra érdemes úgy gondolnod, mint a negyedik trimeszterre- ennek is utánaolvashatsz, nekem baromi sokat segített a babám megértésében-, ilyenkor a pici még azt tanulja meg, hogy a világ biztonságos hely, ahol érdemes jeleznie a szükségleteit mert válaszra talál. Az ilyen, mint türelem, önfegyelem, ezek túl komplex dolgok, amik amellett, hogy temperamentum kérdése is, idegi érettséget is igényel, ami nem az első 1-2 évben jön el. A pár hónapos babát arra hivatkozva megváratni, merthogy "majd így megtanulja, hogy nem körülötte forog a világ" kifejezetten káros és rossz üzenete van. Ezekből lesznek a lázadó tinik, akik nem mernek a szüleikhez fordulni segítségért, amikor már nagyon elszaladt velük a ló.

Persze a bizalom, a kötődés, a szeretet, ezek mind-mind összetettebb dolgok annál, hogy csak és kizárólag ez az egy elem, hogy igény szerint vagy időre szoptatod-e a babát, egy életre meghatározza. De kutatások és a gyakorlat azt igazolja, hogy a picinek ez határozottan előnyös, nem beszélve arról, hogy saját tapasztalatomból kiindulva ez jön természetesen, ez az, ami ösztönösen jónak érződik, plusz a saját életemben nekem ez könnyebb, egyszerűbb, kényelmesebb. Ez utóbbi szempont nem biztos, hogy mindenkinél így van, neked kell mérlegelned, szerencsére az, hogy jó anyja vagy-e a gyereknek nem ezen múlik.

Bocs, hogy hosszú lett. Igazából próbáltam visszafogni magam, mert amúgy regényeket tudnék írni a témáról :D De rengeteg sok cikket, tanulmányt, írást találsz a neten, ha érdekel, ez egy elég sokat kutatott témakör.