Mi rontunk el valamit?

Manapság már mindent IS ráhagynak a gyerekekre és benyögik mellé, hogy “nem lehet erőltetni, majd ha készenáll”. Azért van ennyi visszamaradott, anyámasszony katonája gyerek, sokaknak még a szülei is lusta dögök akik emögé bújva inkább csak várják a sült galambot (lásd pl Pi...x...yre influenszer, nem is kell messzire menni). Nem azt mondom, hogy a régi szigorú, tekintélyelvi nevelés volt jó, de ez a mai elpuhult, lusta, “kényeztető”, ráhagyó nevelés meg a másik véglet, meg is lehet nézni az eredményét, a sok 2 éves szintjén lévő 4-5 évest.

Az arany középutat kellene megtalálni, én is sok mindent ráhagyok a gyerekemre de amire kellett arra odafigyeltem, ráadásul soha nem hagytam sírni vagy kényszerítettem bármire. Most majd biztosan megkapom, hogy nem rajtam múlt, hogy ilyen könnyű gyerekkel mit okoskodom, de nem érdekel ki kit gondol. Sok minden nem rajtam múlt, de ami igen abba belefektettem az energiát, de nyugodtan higyjétek el, hogy nulla energiabefektetéssel is ott tartana a lányom ahol.

Én egyébként 1,5 évesen lettem szobatiszta, a gyerekem 2 évesen.

Ugyan már, az idő megszépíti a tényeket, és egész más volt 40 évvel ezelőtt gyerekeket nevelni, mint ma.

Tudományos tény, hogy idegrendszeri érettség kérdése a szobatisztaság. Az éjszakai meg egy hormon termelődésének köszönhető.

Van különbség a TANULT szobatisztaság és az ÖSZTÖNÖS szobatisztaság között.

Nagyon egyszerű: ha valaki felnőttként nem az inger hatására megy üríteni székletet, hanem mondjuk reggelente trónolni kezd, és egyszer csak jön a produktum, azt tuti "kényszerítették" gyerekkorában a bilire.

A pelenka fajtájára fogni pedig egyenesen oktondiság, merő hazugság, semmilyen alapja nincs..

Régen nagyon mások voltak a nevelési szokások, tréningezték a gyereket, éjszaka is felkeltették háromszor, hogy bilizzen, vagy a másik módszer az volt, hogy órákig nem engedték leszállni a biliről, amíg nem produkál valamit. Így jóhogy hamar elkezd bilizni, ha mondhatni terror alatt van tartva. Emellett a nagycsaládok is gyakoribbak voltak és a kistesók bizony majmolják a nagyokat. Ha a nagy már bilizik vagy vécét használ, ők is akarnak, így hamarabb is lesznek szobatiszták, a szülőknek kb semmi dolga nincs, mert a kisebb gyerek magától akar szobatiszta lenni. (Nálunk elvileg így volt, hárman voltunk testvérek.)

Sok múlik az egyéniségen is, az idősebb nővérem például nagyon önfejű, akaratos gyerek volt, másfél évesen eldöntötte, hogy ő nem hord többé pelenkát, anyukám meg ráhagyta. (A beszámolók szerint konkrétan lerángatta magáról a pelenkát, akár tízszer egymás után, nem tudtak vele mit kezdeni.) Az első két hétben persze mindent összekoszolt, aztán megtanulta a helyes módszert. Mondjuk ő egy elég egyedi eset lehetett, szerintem. Nem hiszem, hogy sok ilyen makacs gyerek létezik, de a nővérem legendásan az volt. (Pl elsősként is kikötötte, hogy ő busszal megy iskolába egyedül, ne apu vigye kocsival. Ezt is ráhagyták.)

Bolcsis gondozo voltam. Egyszer egy anyuka mondta, hogy probaljam a majd 2 eves gyereket szobatisztasagra osztonozni... a kicsinek goze sem volt arrol mi volt... nem tudta mondani mikor pisilnie/kakilnia kellett...

Ha fejben nem erett meg erre a gyerek akkor nem lehet eroltetni...