Mi baj lehet? Három éves gyermekemről van szó: alapvetően egy nagyon kommunikatív (csicsergős) típus, felveszi a szemkontaktust, sokszor tartja is, mégis zavar nagyon valami (többi lent)
Megkésett beszédfejlődést nem mondanék, mert bár későn kezdett érthetően beszélni, de már babakorában jól artikulált, sokféle hangot volt képes kiadni, szóval teljesen olyan volt, mint aki beszél, csak nem érthetően.
Mindig jól aludt, éjszakánként is (2 éves koráig szopizott, hozzátáplálás megkezdésétől sem változtak különösebben étkezési vagy alvási szokásai) és délután is simán alszik mind a mai napig 2 órákat (van, hogy nem alszik délután, de olyankor meg viszonylag korán elalszik kora este).
A viselkedése az, ami fura, egész pontosan az, ahogyan a játszáshoz, játékokhoz viszonyul: ha valaki (akár én) "belerondítok" a játékába, úgy értem, veszek egy figurát és azzal másfelé terelem a játék menetét, igazi ordítozós-visítozós hisztiszerű jelenetet rendez, mint akit nyúznak, olyan hangosan, sokszor sírással a végén, amikor is van, hogy megüt (nem erősen, inkább jelzésszerűen, hogy nem volt szép számára, amit csináltam) és ha mondom neki, hogy ez anyának (vagy bárkinek, aki belerondított úgymond a játéka menetébe)fájt, ő tovább sír és mondja, hogy nem, ez neki fájt és olyankor meg maga ellen fordul. Ilyen esetben borzasztó nehéz őt megnyugtatni, egészen belehevül, szinte eszét vesztve, a vigasztalást is elutasítja, meg le nem nyugszik.
Egyébként egy okos, érdeklődő, udvarias (szépen köszön, beszédbe elegyedik másokkal, válaszol stb)sokat kérdező emberke, aki boltban sem rendez jelenetet, ha nem kapja meg, amit kinézett, alapjáraton egyáltalán nem hisztis, el lehet neki magyarázni dolgokat, jó memóriájú, jó matekból, ügyese rajzol-fest,betűket is felismeri, korához képest sokan mondták már, hogy fejlett. Sokszor behív a játékba és figurát nyom a kezünkbe, ilyenkor úgy kell játszani, ahogyan ő szeretné, de ha nem úgy játszunk, ahogy neki jó, vagy pl. nem hív be a játékba, csak önmaga szeretne a figurákkal játszani, mégis becsatlakozunk, akkor jön a rémes, nehezen csitulós jelenet.
Tudom, hogy nem szép belerondítani a játékába, de ez közösségben is meg fog történni, ha óvodába megy, és akkor mit fognak tudni csinálni vele az óvónők? A közösség szabályait hajlamos betartani, van, hogy szó nélkül teszi azt, amit a többi kisgyerek, de sokszor előfordul az is, hogy egyáltalán nem, és ugye közösségben ezt nem fogják engedni.
válasza:Rokon gyerekekkel szokott együtt lenni, nem is olyan ritkán, de ott is sokszor elkülönülten játszik inkább, gyerekeket is ritka, hogy "beenged" a játékába, és akkor is árgus szemmel figyeli, hogyan játszanak az ő figuráival.
Ráadásul attól is tartok, hogy ugye oviban közösek a játékok, az óvó nénik értelemszerűen nem fogják hagyni, hogy az általa kiszemelt játékokkal csak ő játszhasson, korlátlan ideig.
Csak tényleg azt nem értem, hogy ez most sima hiszti lenne-e vagy ennél valami súlyosabb gond? Mert úgy vélem, sima hisztis gyerek esetében más területen is jelentkezne a hiszti :-( De alapvetően tényleg egy nyugodt,kommunikatív gyermek, nincs vele úgy különösebb baj.
válasza:Ne rondíts bele a játékába. Nem is értem mit nem értesz ezen. Te mit szólnál ha fociznál és vki odamenne és beszállna, vagy hívnátok gyere focizni és az meg nekiállna pattogtatni a labdát-felnőttként is furcsán néznél és elküldenéd a játékból.
Mond neki hogy szívesen játszol, szóljon, hívjon, kérdezgesd mi legyen.
Képzeld magad a helyébe, játszik a 80 centijével jön egy hatalmas ember aki átveszi az irányítást és akkor még értetlen is, nyilván úgy érzi csak hisztivel, verekedéssel tud eltántorítani. Tapasztalat lehet, szoktatok rá figyelni? Szerintem segítene ha mondanad neki, figyi ha nem akarod hogy játszak akkor elég szólnod, annyit, NE es felállok, nem zavarlak. Nem kell sirni emiatt.
Az oviban csupa ilyen gyerek lesz, 5 evesen kezdenek majd egymassal valamit addig egyedül el vannak magukban, egymás mellett játszanak.
válasza:Kisebbik lányom egy nyitottabb gyerek, gyorsan barátkozik.
De mikor kialakult az együtt játszás, bekerült 3 évesen az oviba(elötte bölcsi volt, de kevés szerepjáték volt még ott ahol együtt is játszottak volna a gyerekek), akkor rengetegszer történt az, hogy ha jöhetett volna valahova és volt választása apjával otthon maradni és egyedül játszani akkor inkább az otthon egyedül játszást választotta. Èn azt gondoltam azért mert a többiek nem tudtak úgy játszani ahogy ö akar.
Most 6 éves, és most is szeret egyedül játszani, habár egyébként egy közösségi gyerek, szeret másokkal lenni, de ha lehet akkor szeret magában, magával játszani. Van egy 2 évvel idösebb növére is.
válasza: válasza:Nem "lehet" az, hogy átmeneti. Hanem BIZTOSAN átmeneti: dackorszakban van (sajnos nem adtad meg a pontos életkort, csak találgatni lehet h kb a 3. szülinapja felé jár?).
A részleteket tekintve ebben egyéni eltérések vannak, a közös pont 1-3 éves kor között, olyan egy-másfél évig tartó öncélú ellenállás, amit meg kell éljen a gyermek ahhoz, hogy később kellően meg tudja magát védeni, ne legyen az életkorához mérten túl hiszékeny, képes legyen nemet mondani, ha az a megfelelő - mondom: a későbbi életkorokra hat ki leginkább a dackorszak.
A nevelési attitűdödön érdemes korrigálni, ha szabad javasolni, az optimumhoz; részletek:
Máskor, hadd kérjelek meg, kedves kérdező, jelezd az életkorát -fél év pontossággal- a kérdéses gyermeknek, és lehetőleg a nemét is. Köszönöm! Nehéz ügy, hogy találgatni kell. Márpedig alapvető tényező az életkor ismerete a gyermekekkel kapcsolatos kérdéseknek.
Megnyugtatlak, kedves kérdező: tehát megfelelő szülői hozzáállás mellett elnövi a dac korszakot szinte minden gyermek (kivételt az egyes fogyatékkal élők jelenthetnek csupán, de a hibásan nevelt gyermekek sajnos részlegesen átfedik viselkedésükkel a korábbi dackorszak jellemzőit a későbbiek során).
Tehát szinte biztos, hogy a te gyermeked is elnövi, mint a legtöbbje: legkésőbb 3 és fél éves korára. Addig viszont jó jel, ha érzékelhetőek a dac korszak tünetei.
A felnőtt hozzáállása az, ami fejlesztendő ilyenkor, és nem a gyermeké.
Egyébként -és most vélhetőleg nem a te hibádról írok, ezek csak kiragadott példák- agykérget (amely az önkontrollért felelős, és csak 7 éves kortól van kifejezett jelentősége)
nem szabad különösebben ingerelni!
(Azért, mert 7 éves kor alatt aránylag lassan kell fejlődjön az alatta levő réteg intenzívebb érése érdekében!)
A kortex (agykéreg) ingerlése az alábbi esetekben történik meg (mellőzendő tehát, főleg 7 éves kor alattiak esetén) :
erőszakos nevelés (a gyermeki lélek kibontakoztatása helyett) ; továbbá:
erős korlátozássok,
tanítgatás; stb.
Máskülönben az agykéreg alatti állomány nem fejlődik a megfelelő ütemben, holott kb 6 (inkább 7) éves korig intenzíven fejlődik, az segíti az elaborációban a kisgyermeket, tehát az érzelmeinek a spontán játék során történő élményfeldolgozásban. Ezért kell a mozgóképpel csínján bánni 6 éves korig -erősen minimalizálni pl a tévénézését, videónézését-, és ezért nem szabad direkt módszerekkel fejleszteni, tanítani; az esetek kb 95%-ában csakis indirekten szabad.
Lásd ehhez továbbá pl az ország összes óvodájára érvényes szakmai elveket lefedő ONAP-ot (Óvodai Nevelés Országos AlapProgramja), valamint dr Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szakmai írásait, videóit (pl youtube).
Köszönöm kedves megértésed! :)
válasza: válasza:Én fiam most töltötte a 4 et, szeptember óta ovis. Másfél éves kora óta folyékonyan beszél, így a szerepjátékok az is nagyon hamar elkezdte játszani. Ha elkezd játszani mert nem érek rá vagy csak úgy van kedve akkor bezárkozik a szobájába. Végtelen történetét előad nagyon hosszú ideig. Képes 1-1.5 órákat is sztorizni. Van a játéknak eleje és vége. Ha végzett kijön. Kikuld ha be akarok szállni és nincs kedve hozzám. Ha együtt játszunk akkor is ő diktálja a szabályokat. Sose felejtem el egyszer egy órás hisztibe torkollott az hogy az apja fordítva rakta le a kisautót. (nem mondta a gyerek előre hogy az úgy nem lesz jó ) csak utána kipattant a hiszti. Szépen mindig elmondtuk neki , hogy nem vagyunk gondolat olvasók. Mondja el , hogyan szeretne játszani. Sokszor ha este leteszi valahogy a játékokat úgy is kell hagyni. Majdnem egy évig minden este sorba rakta a dinoit és másnap reggel ellenőrizte hogy minden úgy van e ahogy hagyta.
Sokat segített , hogy ha nem vittünk magunkkal játékot a jatszora így kénytelen volt a másét elkérni (ismerosokkel járunk jatszora ) így legközelebb már lehetett mondani neki , hogy O is adta te is adjad. Okos gyerek. Már régóta ha kisautokat vagy dinokat visz le akkor pluszban visz meg egy párat amit oda adhat másoknak. Oviba nincs probléma. Legalábbis nem jelzik , hogy lenne. Inkább örülnek az olyan gyereknek aki eljátszik egyedül is.
Illetve O a vezerhangya. Kitalálja a játékot a barátai meg igazodnak hozzá. Hatalmas a fantáziája , ritka ha valakinek nem tetszik az ötlete .
Lényeg amit ebből ki akartam hozni , hogy szerintem ne aggódj. Ha nem akar veled játszani ne tukmald magad rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!