Segitseg: hogyan lehet “megvaltoztatni” egy rosszul nevelt gyereket?

Nem olvastam el a hozzászólásokat, de nekem az jutott az eszembe, hogy "jól van, fiam, ha nem engedsz el a boltba, akkor nem jut neked vacsora" és hisztizhet, ahogy bír, az ő döntése volt. csak ezt kell ismételgetni, meg hogy a vásárolt kajából lett volna a vacsorája, de így járt, tudta előre.

Másik, hogy felvenni videóra a hisztijét, és aztán egyszer csak lejátszani, neki, hogy hogy néz ki ilyenkor, el tudta volna képzelni? Esetleg megmutassák a barátainak, hogy hogy viselkedik?

Megnyugtatom a kedves szülőket, hogy a gyerekük szeretetét és bizalmát már régen elvesztették, azért viselkedik így.

Nem bízik bennük, ezért irányít ő. Meg mert megteheti. Aki szeret, az nem akar tudatosan terrorizálni másokat. Szóval ettől kár félni, ezen már rég túl vannak. Viszont ha ez a félelem még nagyon sokáig eltart, és hagyják mégtovább a a fejükre nőni, akkor később csak mégrosszabb lesz.

Ennél viszont csak egy dolog lehet rosszabb a szülők részéről, mégpedig az, ha következetlenek. Meg tudja szokni a gyerek azt hogy eddig és ne tovább, és akkor tud is bízni a szülőkben, hogy ha A-t mondanak, akkor A lesz, de ha összevissza beszélnek, ígérgetnek, fenyegetnek, de nem teljesítenek, akkor nem tudja, hogy mire számítson.

Az is egy nagyon jó módszer, hogy a gyerekben kialakítanak egy függési helyzetet, pl. nem éri el a kedvenc játékát, stb. így el kell kérnie. És tulajdonképpen sok dolgot kérnie kell. És ha ő nem teljesíti a szülők kérését, akkor a szülők azt mondják, hogy jól van, fiam, de akkor mi sem fogjuk teljesíteni valamelyik kérésed. És akkor legközelebb, amikor azt kéri, akkor mondani, hogy látod, amikor azt kértük, és nem teljesítetted, az nekünk pont ilyen rosszul esett, és most legalább el tudod képzelni. De akármilyen keservesen bömböl, nem szabad odaadni, meg lehet neki mutatni, hogy hol van a "hisztiszoba", és ha végzett, akkor majd visszajöhet.

Egyébként akármilyen könyörtelenül is hangzik a kedves szülőknek, ebben a korban tanulják, tanulnák meg a gyerekek, hogy vannak szabályok, amiket be kell tartani. Még a ki nevet a végén, és minden más társasjáték is erről szól: annyit léphetsz, amennyit dobtál, és nem amennyit akarsz. Ha most nem képesek megtanítani a gyereknek a szabályok tiszteletét, akkor majd 13 év múlva jó eséllyel egy büntetés végrehajtó intézet fogja ezt megtenni helyettük, és az lesz majd igazán rideg. Nem boldog most sem ez a gyerek.

Félreértés ne essék, én sem vagyok az erőszak-tekintély híve, és ilyesmire nem is buzdítanám a szülőket, de valahogy meg kell tanítani arra a gyereket, hogy KÖLCSÖNÖS tisztelet és szeretet a legjobb. Most a gyerkőc bizony tele van önértékelési zavarral.

Másik tanácsom, hogy esetleg ne te adj tanácsot, mert akkor csak te leszel a rossz akiben nincs szeretet, hanem menjenek el nevelési tanácsadóba, nem szégyen, és akkor majd ott segítenek. Vannak ott gyermekpszichológusok, de tény, hogy itt a szülőknek kell elsősorban változniuk, nekik is kénre pszichológus, mert az biztos, hogy eléggé félreértelmezett képük van a szeretetről. Valamitől nagyon félnek, és ez már nem egészséges.

Azért kell szakember, mert a szülők egyelőre alkalmatlanok a szülő szerepre, nekik van szükségük támogatásra. Ha öt évig ilyen betegesen működtek, annak komoly oka van, puszta elhetározással nem fognak megváltozni. Megpróbálhatják eljátszani a határozott, szigorú szülőt, de mivel ez a személyiségükkel egyáltalán nem fér össze, kudarcra vannak ítélve.

Pszichológus kell, aki majd eldönti, családterápiára van-e szükség, vagy valamelyik szülőnek egyéni terápiára, esetleg ezek kombinációjára.

Kedves Kérdező,

Ez egy nagyon összetett problémakör, és sajnos kevés esély van arra, hogy néhány személyes vélemény/tapasztalat a segítségükre lesz.

Érdemes sokat olvasgatni a témában (persze, szakember bevonása is hasznos lehet) és elsősorban az okokat kellene feltárni, ami nem egyszerű...de kellő figyelemmel nem lehetetlen.

A blogom is ajánlanám a probléma kapcsán, folyamatosan bővül a tartalom és írótársammal igyekszünk körbejárni az összes témakört, ami társadalmi kérdéseket érint, ide értve a gyereknevelést is természetesen.

És, talán kicsit közhelyes leszek, ha Vekerdy-t ajánlom, de ettől függetlenül az összes könyvét, publikációját, újságcikkét érdemes elolvasni/megtanulni, mert igazán átlátja a gyermeki lelket. :)

Üdv,

Hollin