A lányom szörnyen visszahúzódó és csöndes. Ez az ötlet szerintetek jó lenne, hogy megnyiljon kicsit?

Csak hagyjátok békén, majd kinyílik.

Engem is cseszegettek, nagyon elmérgesedett a viszony egy időre a szüleimmel; fenyegettek, hogy visznek orvoshoz és társai. A jelenlegi munkahelyem is olyan, hogy főleg idősebbekkel vagyok együtt és egy nap 1-2 emberrel ha beszélnem kell :D álommeló. A saját korosztályom végtelenül idegesít.

Hostess munka jó ötlet, de csak, ha ő is akarja, ne erőszakoljátok meg.

26/N

A problémás gyerek kategóriát meg a lányod nevében is kikérem. Csak vészelje át a középsulit, aztán az egyetem, fősuli ilyesmi segít majd neki, hogy az életre alkalmasabb legyen.

Nem mindenki ilyen kitárulkozó típus...

Én is ilyen voltam régebben..nekem a diákmunka (köztük a hostesskedés) ami nagyon sokat segitett

22N

Én is ilyen vagyok , az iskolai piszkàlàsok eléggé belejátszanak , hogy ilyen , szüleim csomo dologgal próbàltak , mert a korosztàlyomból 2 ember kivételével senkivel se vagyok jóban , idősebbekel sokkal jobban ki jövök 2 legjobb barátom is jóval idősebb az egyikül 25 a màsikuk pedig 27éves .

Hagyni kell , talàl idősebb baràtokat és feléjük meg fog nyìllni ( tapasztalat ) igaz a sajàt korosztàja felé nem biztoa hogy nyilt lesz . Én amiota a két legjobb baràtomat ismerem szüleim is észre vették , hogy rengeteger vàlltoztam jó irànyban .

U.i. kitartàs neki !

17F

Ez pont az ellentétjét érné el, valószínűleg iszonyatosan stresszelne közben, a hostess munkához nem elég hogy szociálisnak kell lennie még el is kell játszania hogy ő jól érzi magát, valószínűleg rossz tapasztalat lesz és még visszahúzódóbbá válik.

Ha mindenképp társaságba szeretnéd vinni inkább irasd be valamilyen foglalkozásra, ott megvan a közös téma.

23 vagyok, amióta az eszemet tudom nagyon zárkózott voltam, és boldog életem van kettő igaz baráttal és ígéretes karrierrel.

Annyit nem tudnának nekem fizetni, hogy elmenjek hostesskedni, eladónak, vendéglátósnak, vagy bármi ilyesminek, ahol egész nap emberek közt kell lennem. Baromira lefárasztanak a folyamatos semmitmondó trécselésükkel, egy részük meg nagyon felszínes és idegesítő.

Vannak emberek, akiknek a szocializáció (ami egy húú, de jó dolog, mert az ember társas lény) fárasztó és stresszes, nem kérnek a társas magányból, miért nem lehet ezt elfogadni?