Mertél tudatosan testvért vállalni autisztikus elsőszülött után?
A statisztikákkal tisztában vagyok.
A kisfiam nagyon enyhén érintett,és szépen fejlődik,"csak" egy kicsit "furcsa". Hasonló érintettséget ismét mernék vállalni,de ugye ezt nem lehet előre tudni,bármi lehet.
Aki volt esetleg ilyen helyzetben, hogy döntöttek?
Vállaltunk testvért, nagyobb (5 év) korkülönbséggel. Így pont otthon voltam még, amikor kezdte a sulit, és ez mindenkinek jobb volt.
Aztán idővel lett harmadik is, újabb 6 év elteltével. Előtte nem éreztem azt, hogy lenne energia egy újabb gyerekre, volt egy nehezebb időszak is, amikor úgy gondoltuk, hogy kettő elég. De könnyebb lett, bennünk meg erősödött a vágy, így vállaltunk egy harmadik gyereket mégis. :)
Mindig nagy családot akartunk.
A legnagyobb aspergeres, a középső semmilyen eltéréssel nem rendelkezik, a legkisebb pár hónapos, úgyhogy korai bármit mondani.
Pont olyanok vagyunk, mint bármelyik család. :) Csak ez nekünk időnként több munkánkba kerül.
Köszi,hogy válaszoltatok.
Az az igazság,hogy én nagyon félek egy súlyosabb érintettségtől.(gondolom, mint mindenki)Talán így nem érdemes vállalni egy gyereket,ennyire rettegve.
Amikor a fiamat vártuk,teljesen biztos voltam abban,hogy bármilyen betegsége,rendellenessége is van,elfogadjuk,megtartjuk,felneveljük.Most pedig kizárólag egészséges gyereket tudnék vállalni teljes szívemből.
Azt szeretném megtapasztalni én is,hogy milyen egy átlagos gyerekkel.(mondom ezt úgy,hogy nincs is súlyos probléma a fiammal!)
Viszonylag fiatal vagyok,talán a vágy legyőzi a rettegést,és még szerencsém is lehet.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!