Hogyan reagáljam le ezt a viselkedést? Normális ez egyáltalán?

Dehogy normális! Tudja már a kis szaros, hogy beszélünk másokkal. Bár a jelek szerint nem tudja, mert nincs megnevelve.

Én hanyagolnám a barátnőt, át pedig az életben nem mennék hozzájuk többet.

Ne egy darabig: ÖRÖKRE.

Itt a barátnőddel és a férjével van a baj, amin a kislányon is meglátszódik.

Ha jót akarsz, messzire elkerülöd őket. Ez egy ilyen paraszt család, jobb nem lesz, csak rosszabb :)

Nekem öo.t ennyi idős a lányom.

A viselkedése normális, az enyém is mint vmi kiskamasz olyan...😯

Viszont ahogy a barátnőd, és az apja lereagálja ezt, az nem normális...

Ha 4 évey lenne, még tényleg kicsi, bár akkoris már el kell magyarázni, hogy ez csúnya, igy nem viselkedünk, nem bántunk másokat, blabla..

De 6 évesen már simán csak ránézek, és tudja, hogy na itt most megállj...

Döbbbenet, hogy legyontenek rá...jövő héten meg majd leköp???

Amúgy figyelmet akar, azért csinálja ezt...

Ha gondolod, lehet azt is hogy azt mondod, hogy sajnálod, mert te pedig kedveled őt, és pattanásai neki is lesznek hamarosan, meglátja milyen kellemetlen, és fáj, hogy ilyeneket mond...csinálj vele vmit együtt esetleg, ha ezt megemésztette, és javulni fog a helyzet..

Vagy nem mész...de és a barátnöddel akkor mi lesz??😞

Utolso el kell, hogy keseritselek, ez a voselkedes egyaltalan nem normalis, sem 6 evesen, sem kamaszkent, hogy odamegy a gyerek a vendeghez es "szerencsetlennek" meg egyeb ilyesminek csufolja. Ezegy nagyon neveletlen gyerekre vall! Sem 6 eves fiam, sem ismeroseim gyerekei nem tennenek / tettek meg ilyet.

Ne menj at a baratnodhoz, mondd meg hogy zavar teged hogy nem szoltak a gyerekre mert ezzel arra tanitjak hogy tiszteletlen is lehet egy felnottel (ne feledjuk, egyhateves szemben egy 16 az javaban felnott!)

Én a kislány helyében voltam, úgyhogy van egy tippem. Nálunk a nővéremmel 7 év korkülönbség volt, rengeteget játszottunk együtt, kb. a pótanyám meg a legjobb barátnőm volt egy személyben. Persze a kamaszodás nálunk is csúnya dolgokba torkollott.

Kb. 6-7 éves voltam, mikor hozzá már fiúk jöttek udvarolni, barátnők beszélgetni.

Annyira kirekesztve éreztem magam, érdekelt mit csinálnak, miről beszélgetnek, szerettem volna részt venni az egészben, de nyilván még kis pisis voltam hozzájuk.

Ezért sokat zavartam én is őket, mert kiborított hogy ilyenkor csendben várnom kell a soromra. Sértegetni azért nem sértegettem senkit, de nagyon zavaró tudtam lenni az biztos. :D

Nem tudjuk az a kislány hogy van nevelve, milyen környezetben szocializálódik, de az apja viselkedése is elég furcsa. Úgyhogy bizonyára vannak és lesznek is bajok.

Barátnőd helyében azért ezt én sem hagynám, de minél jobban ignoráljátok, annál inkább erőlködni fog.

Valahogy úgy kéne hogy bevonjátok őt is a maga szintjén. Pl. ott lehet a szobában, addig csináltok valami frizurát neki, befonjátok a haját, kisminkelitek vagy fűztök vele karkötőt stb. De lehet ezen mindenképp át kell esni, fene tudja.

Nem normális ez a viselkedés. A szülőknek kéne odamenni ilyenkor és határozottan elmagyarázni, hogy ezt nem illik és bocsánatkérés, egyebek. Nekem a gyerekem ugyanennyi idős és még hasonlókat sem csinál.

Egyszer próbálkozott, de gyorsan helyre lett téve és az incidens után leültünk és elbeszélgettünk vele a dologról.

Egy majdnem iskolás gyereknek már tudnia kell, hogy hogy kell viselkedni. Nem lehet mindig amögé bújni, hogy "gyerek".