Mit csináljak ezzel a gyerekkel, egyszerűen kiborultam és nem tudom hogy kezeljem?

Én csak a nagynénim nevelését írom le.

A kisfiú 5 éves, de régóta ismerem. Ha rosszat csinál akkor rászól 1x. Utáaa kiküldi a szobából és le kell ülnie a székre ami ki van készítve az előszobába. Becsukja az ajtót és mindent folytat tovább. Ha bejönne akkor simán visszaküldi. Most pedig írok neked egy marha egyszerű trükköt a vetkőzésre. Kezeslábast adsz rá otthonra a rendes ruci alá, olyat ami hátul cipzáros. Vagy elküldöd pisilni bünti előtt.

És a későbbiekben egy dolgot tudok ajánlani: SOHA de SOHA ne hanytorgasd fel neki, hogy ebben a korban irigy volt.. Én is kisebb gyerek vagyok és 3 évesen irigy voltam. Most 13 évesen is mindig én vagyok az irigy, ha pedig most nincs miért éppen szidni akkor ezért csesztet. És a kedvencem hogy a tesóm (amúgy is kis kedvenc) soha nem volt irigy. MIVEL 5 év van köztünk kire lett volna az?! De eddig még nem jutott el a tudat anyámnak. Ezt ne felejtsd el majd a kamaszkori vitákkor sem!

Ne az ágyba tedd, hanem az előszobába, ahol pisilhet, ahová akar.

De én lehet már rácsaptam volna a seggére, mert láthatóan szórakozik veled, és mindennek van határa.

Velünk is hasonló volt a helyzet. A kicsi 2,5 éves és elképesztő. Ráadásul nálunk "megelőzhetetlen" volt, pedig tudtam, hogy csak a reakcióm miatt csinálta. Azzal kezdődött a dolog, hogy amikor adtam neki inni (mindegy volt, hogy mit: tejet, teát, kakaót, üdítőt, vizet, ásványvizet és mindegy volt, hogy mibe: dobozba szívószállal, üvegbe, csőrös pohárba, kulacsba, pohárba) ivott egy-két kortyot és köpött akkorát, hogy minden kifolyt, ami a szájában volt. Ezt kb 2 hónapja kezdte el. Teljesen kibuktam. Aztán egyszer eszembe jutott (kb 1 hete csinálta), hogy elnézést kérek már a bölcsiben. Erre ott közölték, ha ő az egyik a csoportban, aki a legmagabiztosabban és a legpéldaértékűbben iszik az üvegpohárból is. Teljesen kiakadtam, hogy szóval csak otthon, csak nekem megy a műsorszám. Nem tudtam mit tehetnék. Rá nem ütnék soha, de kiabálni sem akartam. Egyszer már sírtam az idegtől, amikor pont a nagyobbra köpte indulás előtt, pedig neki akkor már csak úgy adtam, hogy mellette álltam és zsaroltam valamivel, "hogyha megcsinálod...". De a nagyobb otthagyta a poharát és kb ennyi elég volt. Annyira megviselt, de nyilván nem szomjaztathattam, főleg, hogy én nagyon figyeltem a nagynál is, hogy eleget igyon. Aztán amikor már látta, hogy viszonylag higgadtan kezeltem az állandó újra átöltöztetést is, elkezdte azt, hogy kiöntötte azt ami a pohárban volt, ahol éppen eszébe jutott. Először nyilván csak arra számítottam, hogy köpködni fog. De az egy idő után teljesen kiszámíthatatlanná vált, hogy mikor csinálta. Direkt nem akartam felhívni rá a figyelmét egy idő után azzal, hogy mondtam, hogy ne. De aztán jött az öntögetés. Először nem hittem a szememnek. Aztán már nem adtam csak úgy oda neki a poharat, fogtam végig mintha nem tudná tartani. De megoldotta, mert például talált egy poharat az éjjeli szekrényemen és én lent álltam a lépcső alján ő meg tudatosan, a szemembe nevetve lecsurgatta a lépcsőn.

Ez ment egészen egy héttel ezelőttig. Hazaértünk a bölcsiből. Ránéztem és eszembe jutott, hogy senkinek nem hagyom, de gyakorlatilag a saját gyerekem néz hülyének. Direkt odaadtam neki a poharat, néztem, hogy most hátha befejezte, mikor már hetek óta én itattam, mert nem tudtam mikor akarja kiköpni vagy kiönteni. Aztán elvette tőlem. Ivott egy-két kortyot és közölte, hogy "kiöntöm". Mondtam neki, hogy nem baj, de akkor én is kifogom önteni az enyémet (nálam is volt egy pohár ásványvíz). Ki is öntötte és nevetett jót, gondolom nem tudta, hogy én hova fogom. Ott volt mellettem a babakocsija benne a babájával én meg nyakon öntöttem az egészet. Mondtam neki, hogy elázott az egész, pont mint a padló, amit ő csinált, ha megint kiönti a vizet, akkor a másik baba is fürdeni fog.

Borzasztóan sírni kezdett. Egy picit hagytam (kb annyi ideig míg törölközőt hoztam és feltöröltem a padlót, de ő ez idő alatt teljesen kibukott). Mondtam neki, hogy a babáját is megszáríthatjuk, meg a babakocsit is megszárítom neki, de ha még egyszer locsol, akkor én is fogok. Azóta nem fordult elő nálunk ilyen.

Nem örülök, hogy ilyen drasztikus megoldáshoz kellett nyúlnom, meg elég rossz volt látni, mikor teljesen összetört a babakocsi és az elázott baba miatt. De nem hagyhattam, hogy tovább csinálja.

Az előző válaszokhoz csak annyit, hogy nem jó ötlet megutáltatni vele a helyet, ahol alszik. Tehát betenni a kiságyba sírni az egyik legrosszabb megoldás, mivel az ágyának az egyik legmegnyugtatóbb helynek kell lennie, ahol szeret lenni, nem pedig a büntetés eszközének pusztán azért, mert onnan nem tud kijönni, ez ugyanis az altatására, de még az alvására is kihathat. Én például lehet nálatok is megpróbálnék valami ilyet, mint mi. Ha direkt odapisil, akkor te is tegyél meg valamit direkt, ami neki nem jó és közöld vele, hogy ez miért volt és hogy legközelebb is megteszed.