Irigy kisbaráttal mit lehet kezdeni?
A kislánykám egy éves kora óta jóban van egy nála pár hónappal fiatalabb kisfiúval..nem is nagyon van más barátja, frissen költöztünk ide, valahogy ez így kialakult, szeretik egymást, összejárnak hetente..a lányom most lesz 3 éves, a kisfiú 2,5 múlt.
A kisfiú most "irigy" korszakát éli, mindent félt, azt hiszi mindenről, hogy a lányom el akarja venni..ha hozzájuk megyünk játszani, még az a legjobb, mert ott a komfort zónájában marad a kisfiú, az anyja jobban tudja kezelni..hozzánk már nem is tudnak jönni, mert a kisfiú a lányom játékaira is azt mondja hogy az övé, és ha a lányom is játszana a saját játékaival, már kiborul a bili és üvöltés kezdődik, rövid időn belül elmennek haza. A lányomat ez láthatóan zavarja, majd lehet hogy nála is lesz ilyen korszak, de egyenlőre ő még nagyon szívesen megoszt mindent másokkal, és nem érti a helyzetet, egyre kevésbé játszik szívesen a kisfiúval, én meg nem szeretném ha emiatt véget érne a nagy barátság...nyilván a kisfiú is ki fogja nőni, de nem tudom mi hogyan tudnánk ebben segíteni. Az anyja próbálja kezelni, mindig mondja neki hogy "az nem a tiéd" meg "add oda neki is játszani" de hát ez most egy ilyen időszak, és én egyébként sem szeretnék beleszólni hogyan nevelje a gyermekét...mondjuk elvehetné az adott játékot hogy ha nem osztod meg xy-al akkor senki nem játszik vele, de ezt nem alkalmazza mert fél a hisztitől...szóval inkább elkerüli. Nem tudom én mit tehetnék, csomó mindenből nekünk kettő van, ha itt vannak és valamit kinéz a lányom kezéből, viszek neki ugyanolyat, de akkor mindkettő akarja :)
mivel úgyis jön a tavasz, meg a nyár, szerintem kézenfekvő megoldás lehet a kertben vagy a játszótéren találkozni a kisfiúval, ahol futkározásból, hintázásból, homokozásból áll a játék, kisajátítható játéktárgyak nélkül.
Aztán őszre kis szerencsével kinövi.
Ilyen koru gyerekeknel ritka az osszhang es az, hogy egyutt szeretnenek jatszani.
Muszaj hetente osszejarni? En nem eroltetnem.
Ezt tényleg az anyja dolga kezelni. Fél a hisztitől - no comment.
Mi lenne, ha vinnék a kisfiú néhány saját játékát, amikor mennek hozzátok, hátha jobban meg tudná különböztetni, mi az övé, és mi nem? Ez csak egy ötlet, de hátha...
mindig hozza magával az autóit, amiket persze végig magához szorít...erre a lányom hozza az ő autóit is (direkt vettem egy csomót hogy tudjanak együtt játszani) de akkor meg azokat is elveszi a fiú, és ha a lányom nyúlna érte akkor sírva fakad. legutóbb a kertben voltunk mert ugye itt a jó idő, ott ugyanez ment...a fiú használni akarta a libikókát, de a lányom nem ülhetett rá...kivette a homokozó lapátot a kezéből..mondtam neki, várjál, hozok neked egy másikat...de neki a lányomé kellett...aztán persze egyikel se játszott...evett a lányom uzsonájából (a lányom megkínálta) majd a lányom nyúlt az ő kis dobozához hogy akkor ő is megkóstolja mit eszik a fiú..na erre a fiú elhúzta a dobozt és rátenyerelt...itt már rászóltam a fiúra, hogy "te is kaptál kóstolót, úgy illik hogy visszakínálod" na úgy nézett rám mint akit menten megfolyt :D borzasztó nehéz lehet nem irigylem az édesanyját....de ez akkor sem állapot..tudom hogy vannak nehéz esetek, látok eleget pl az orvosi rendelőben, de vajon meddig tart ez?
direkt kezdtem azzal hogy nem nagyon van más barátja, ahogy nekem sincs itt az anyján kívül hiszen mint írtam frissen költöztünk ide, ezért fontos hogy hetente legalább találkozzunk - mindkettőnknek. járunk a hét többi napján a játszóra is, játszóházba is. a játszóházban nem ilyen a fiú, a játszótéren is szociálisabb, de nálunk kistesó van úgyhogy a játszótér nekünk más időpontra esik, mint nekik, ritka hogy ott összetudnak jönni...a kistesó miatt járkálunk át egymáshoz mert ő még kúszik mászik, neki a játszó még nem pálya.
Dicséretes a hozzáállásod. Amiket felsoroltál, mind az anyja dolga lenne.
Ha ennyire ráhagy mindent a gyerekre, egyáltalán nem biztos, hogy ezt kinövi. Vagy épp kinövi, de megszokja, hogy anya semmiért nem szól. Lesz még gondod bőven, szerintem.
azért az megütötte a fülemet, hogy azt írtad, a kisfiú közösségben szociálisabb. Vagyis csak a lányoddal szemben nagylegény, amúgy fél kimutatni a birtoklási vágyát.
Lehet, hogy túlságosan nyeregben érzi magát, amikor veletek van. Benned sem látja a lányod "testőrét", akitől illene tartania. Lehet, hogy érdemes lenne kicsit szigorúbban fellépned a lányod védelmében, tudatosítani a kisfiúban, hogy ő csak vendég nálatok, akinek nem szabad mindent megtenni!
Hagynám a spontán játékot, a lányom játékait jól elzárnám, vennék 10 lufit , vagy egy nagy csomag gyurmát, és csak az lenne semmi más. Megmutatnám mit lehet vele csinálni, vagy kitalálnék valami szervezett játékot, mondókázást, mesélést, diavetítést, amit a felnőtt irányít.
ui. ha a fiaim egy kicsit is összeszólalkoztak egy játékszeren, az azonnal ment a szekrény tetejére: "látom nem tudtok vele se együtt, se felváltva játszani, most el kell tennem. Majd visszakapjátok, a tudtok vele játszani."
Pár alkalom után kész egyezkedő művészek lettek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!