Asperger-szindrómás lehet a kisfiam?
Sziasztok!
Már elég ideje korán éreztem azt a kisfiamnál, hogy ő különleges. Mintha másabb lenne, mint az átlag gyerekek. Mikor még nagyon kicsi volt, azt hittem, hogy ez olyan dolog,amin minden szülő átmegy és érzi, hogy az ő babája a legszebb, az övé a legokosabb, legkülönlegesebb stb. Szóval elhallgattattam magamban ezt a hangot. De nagyon halkan szólt bennem végig. Most 20 hónapos és egyre erősebben érzem, hogy van nála valami, de konkrétan nem tudom, hogy mi. Olvasgattam azelőtt is az Aspergerről, de nem sokat. Inkább arra hajaztam, hogy autizmus. Aztán most ismét olvastam egy cikket valamelyik nap az Aspergerről és egy az egyben azt írta le szinte amilyen a kisfiam. Igyekszem leírni milyen volt babának és milyen most.
Már pici korától fogva nagyon figyelmes volt, a mosolygás kicsivel később jelentkezett nála, de én úgy voltam vele hogy 1 hónappal hamarabb jött világra, szóval számítottam ilyesmikre.
Orrszívásokat nyikkanás nélkül tűrte...már kezdtem azt hinni hogy siket.
Mikor jött az átfordulós korszak nem szeretett ölben lenni, de ha fogtuk, akkor csak egy pózban lehetett, mert máshogy nem maradt meg.
Játékára az a jellemző, hogy pici korától eljátszik egyedül, volt hogy az orrszívó csövével 3/4 óráig!!! játszott....mértem :) Nagyon belemerülősen játszik, komolyan, a saját világában. Sokszor nem is szerette, ha próbáltam vele játszani. Nem akart kontaktust velünk, kb 3 hónapja van az, hogy ránk néz úgy igazából és keresi a tekintetünket.
Most ott tartunk, hogy ugyanúgy magában játszik...autók minden mennyiségben és a kerekük. Ha lemegyünk sétálni mindig a megszokott útvonalon megyünk. Előre tudom, hogy hova megy és mit csinál. Itthon ha lát valami olyan dolgot, ami nem úgy szokott lenni, akkor megigazítja (pl. fiók nincs teljesen betolva, szekrény nincs teljesen bezárva, a porszívó fogantyúja ha feláll, mindig lecsapja akárhol is van)
Memóriája hihetetlen...egyszer mutatunk meg valamit és emlékszik rá még hetekkel később is. Ha játszik bármivel, nagyon sokszor monotonon, ismétli a cselekvéseit egymás után (pl.játszásból főz és ugyanabban a sorrendben csinálja a lépéseket)
Nem beszél...egyáltalán semmi...viszont a hanglejtéseivel mindent kifejez. Tudom hogy "mondja" az autót, milyen hanglejtéssel "dúdol" ha érdekli valami...
Egyébként mindent mutogat, ért, és megérteti magát...de egy értelmes szót nem mond. A cicát is már mióta tanítjuk neki, hogy miau...és ő úgy utánozza, hogy á...á...á. Végülis igaza van, mert tényleg úgy csinál a cica ahogy ő csinálja :) de pl. a kutyát abszolút nem utánozza. Ha virágot lát, akkor viszont szagol a levegőbe.
Sokszor nem szereti ha megérintjük, löki el a kezünket. Ha valami számára furcsát fog meg, akkor fintorog. A víz erősen csobogó hangjától fél, plusz van még egy pár dolog, amitől fél. Emberek hidegen hagyják...a játszótéren sem keresi a gyerekek társaságát...néha megáll mint egy oszlop és úgy figyeli őket, de egyébként nincs ingere arra hogy bárhogyan kommunikáljon velük.
Olyan mintha vasból lenne - ezt szokta mondani férjem...mert ha becsípi az ujját vagy iesmi, sokszor látom, hogy ez történik és nem szól, nem sír, csak magában vág egy fejet, aztán folytatja a dolgát. Volt olyan is, hogy csak nézett rám és nem tudtam hogy miért néz...aztán később vettem észre hogy az ujja be van szorulva. De nem sír, nem szól.
Ha valaki jön, rögtön mutatja vagy a tvt vagy a játékait, vagy ugrál (azt nekem meg férjemnek csinálja) Nála ez az "üdvözlés".
Szóval én úgy érzem ezek a dolgok utalnak valamire, de ezek közül is a legkirívóbb ez a megszokottsága.
Mindenki mondja, hogy álom jó gyerek...én meg mondom hogy igen, talán túl jó is és ez fura. Mondják, hogy ne aggódjak, nincs semmi baja, ő ilyen.
Persze én értem, de nem ők vannak vele minden nap és nem látják, amit én. Ha Aspergeres is...akkor sem történik semmi, nem leszek tőle megijedve, csak kicsit másként kell majd őt kezelni ennyi.
Viszont mozgásban úgy gondolom nagyon ügyes, abban nincs elmaradva.
Szerintetek is van benne igazság, hogy Aspergeres lehet?
válasza:A fiamnál (3 éves) jelenleg autizmus spektrumzavar gyanúja áll fenn. Fél év múlva kell visszamenni, elsősorban arra kíváncsiak hogy viselkedik közösségben. A kivizsgáláson az autizmus spektrumzavarra annyit mondtak, hogy minden autista más. Fél éve jár magán fejlesztésre, ott egyértelműen állítják hogy az. Szóval amit fentebb leírtak azt én is alátámasztom, hogy jó hamar elkezdeni a fejlesztéseket.
Egyébként nekem is mindig az volt az érzésem, hogy ő különleges (első gyerek). De nem én vettem észre, hogy talán ilyen problémája lehet (bölcsiben jelezték).
Sziasztok! Gondoltam megírom azóta mi a helyzet velünk. Tavaly adtam még egy kis időt magunknak és úgy döntöttem januártól belevágunk a dolog kivizsgálásába. Beszéltem a védőnővel és elmondtam neki az aggályaimat. Szerencsére ő nem nézett hülyének. Azt mondta valóban egy átlagos 2 éves nem így viselkedik, mint ő. Adott tippeket, hogy merre induljak. Így aztán a héten elvittük szakemberhez, akivel elbeszélgettünk a dologról. Ő úgy látja a megkésett beszédfejlődése miatt mindenféleképpen kell a fejlesztés neki, így TSMT-re fogunk járni. Mivel ez idegrendszeri probléma, valószínűsíthető, hogy a terhességi ill. szülési komplikációk miatt alakult ez így (mert voltak sajnos). IQ-val nincs baj, látja, hogy nagyon okos :) De a lényeg, hogy neurológiára megyünk jövő héten és utána elkezdjük a fejlesztéseket. Ott meglátjuk, hogy hogy reagál és milyen tempóban fejlődik. Ha mégsem úgy, mint kéne, akkor elképzelhető, hogy más van a dologban. Én nem tudtam teljesen elengedni és kizárni az autizmus (vagy bármilyen "árnyalatát") a dologból és igazából a szakember sem. Itt már minden azon múlik, hogy fog reagálni kisfiam a dolgokra. Számomra jelenleg az a lényeg, hogy kapunk fejlesztéseket és elindultunk végre egy úton. Bármi derül is ki róla, nem leszek elkeseredve, a lehető legpozitívabban állok a dologhoz.
Viszont azoknak a kommentelőknek üzenném, aki szerint MINDEN gyerek így viselkedik, mint a kisfiam...vagy akinek szintén TELJESEN UGYANÍGY viselkedik a gyereke, de nem gondolja, hogy baja van...hogy valamit talán át kéne gondolni...
Nem fantáziálgatok, csak figyelem a saját gyerekemet és eddig úgy néz ki nem alaptalanok a feltevéseim.
A segítő szándékú kommenteket ismét köszönöm :)
válasza:Örülök, hogy elindultatok!
Sok szülő egyszerüen homokba dugja a fejét, mert nem akarja látni az igazságot. Ha mégis megvan a diagnózis, még akkor is sokan nem fogadják el, hogy a gyerekük más. Tudják, mondják, viszik fejlesztésekre, de nem hajlandóak az állapotuknak megfeleloen bánni velük.
Szerencsére egyre nagyobb nyilvánosságot kap az autizmus , és minden vele járó dolog. Vannak támogató csoportok stb.
Nekem nem autista egyik gyerekem sem, de egy barátnőmnek igen.
Csodálom és felnézek rá, mert elfogadta az autista fiát olyannak, amilyen. Mindent megtesz a fejlesztés érdekében, de teljesen reálisan látja a dolgokat, és tisztaban van vele, hogy ez az állapot nem fog elmülni.
És fenntartom, hogy a szülő inkább vigy el feleslegesen orvoshoz a gyerekét, ha úgy érzi , mintsem lemaradjanak a korai fejlesztésekről
válasza:Hallgass a megérzésedre!
Másfél éves kora óta ÉREZTEM, hogy a lányom auti. Senki nem hitte el, mindenki csak legyintett és én is elfogadtam idővel, hogy csak túldimenzionáltam a dolgot.
Aztán az oviban már teljesen egyértelmű volt, hogy az alapján a sok apró tünet alapján, amire a laikusok csak legyintettek és azt mondták, hogy "jaj, hát ez minden gyerekre igaz" a gyerek teljesen kilóg a sorból. Konkrétan olyan volt a csoportjában, mint egy véletlenül odatévedt kis földönkívüli. Mert az autizmus lényege alapvetően ez: a legtöbb tünet EGYENKÉNT bármelyik gyerekre jellemző lehet, de amikor már együttesen áll fenn a sok tünet, akkor bizony rajta van a spektrumon.
Azóta már rég van diagnózisa, és akik korábban csak legyintettek, utólag azt vallják, hogy ők már rég tudták, hogy valami gond van... (a legviccesebb, amikor a diagnózis után hirtelen olyanok váltak autizmus szakértővé, akik előzőleg írásba adták (!), hogy a gyerek biztosan nem auti).
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!