Asperger-szindrómás lehet a kisfiam?

Sziasztok!

Már elég ideje korán éreztem azt a kisfiamnál, hogy ő különleges. Mintha másabb lenne, mint az átlag gyerekek. Mikor még nagyon kicsi volt, azt hittem, hogy ez olyan dolog,amin minden szülő átmegy és érzi, hogy az ő babája a legszebb, az övé a legokosabb, legkülönlegesebb stb. Szóval elhallgattattam magamban ezt a hangot. De nagyon halkan szólt bennem végig. Most 20 hónapos és egyre erősebben érzem, hogy van nála valami, de konkrétan nem tudom, hogy mi. Olvasgattam azelőtt is az Aspergerről, de nem sokat. Inkább arra hajaztam, hogy autizmus. Aztán most ismét olvastam egy cikket valamelyik nap az Aspergerről és egy az egyben azt írta le szinte amilyen a kisfiam. Igyekszem leírni milyen volt babának és milyen most.

Már pici korától fogva nagyon figyelmes volt, a mosolygás kicsivel később jelentkezett nála, de én úgy voltam vele hogy 1 hónappal hamarabb jött világra, szóval számítottam ilyesmikre.

Orrszívásokat nyikkanás nélkül tűrte...már kezdtem azt hinni hogy siket.

Mikor jött az átfordulós korszak nem szeretett ölben lenni, de ha fogtuk, akkor csak egy pózban lehetett, mert máshogy nem maradt meg.

Játékára az a jellemző, hogy pici korától eljátszik egyedül, volt hogy az orrszívó csövével 3/4 óráig!!! játszott....mértem :) Nagyon belemerülősen játszik, komolyan, a saját világában. Sokszor nem is szerette, ha próbáltam vele játszani. Nem akart kontaktust velünk, kb 3 hónapja van az, hogy ránk néz úgy igazából és keresi a tekintetünket.

Most ott tartunk, hogy ugyanúgy magában játszik...autók minden mennyiségben és a kerekük. Ha lemegyünk sétálni mindig a megszokott útvonalon megyünk. Előre tudom, hogy hova megy és mit csinál. Itthon ha lát valami olyan dolgot, ami nem úgy szokott lenni, akkor megigazítja (pl. fiók nincs teljesen betolva, szekrény nincs teljesen bezárva, a porszívó fogantyúja ha feláll, mindig lecsapja akárhol is van)

Memóriája hihetetlen...egyszer mutatunk meg valamit és emlékszik rá még hetekkel később is. Ha játszik bármivel, nagyon sokszor monotonon, ismétli a cselekvéseit egymás után (pl.játszásból főz és ugyanabban a sorrendben csinálja a lépéseket)

Nem beszél...egyáltalán semmi...viszont a hanglejtéseivel mindent kifejez. Tudom hogy "mondja" az autót, milyen hanglejtéssel "dúdol" ha érdekli valami...

Egyébként mindent mutogat, ért, és megérteti magát...de egy értelmes szót nem mond. A cicát is már mióta tanítjuk neki, hogy miau...és ő úgy utánozza, hogy á...á...á. Végülis igaza van, mert tényleg úgy csinál a cica ahogy ő csinálja :) de pl. a kutyát abszolút nem utánozza. Ha virágot lát, akkor viszont szagol a levegőbe.

Sokszor nem szereti ha megérintjük, löki el a kezünket. Ha valami számára furcsát fog meg, akkor fintorog. A víz erősen csobogó hangjától fél, plusz van még egy pár dolog, amitől fél. Emberek hidegen hagyják...a játszótéren sem keresi a gyerekek társaságát...néha megáll mint egy oszlop és úgy figyeli őket, de egyébként nincs ingere arra hogy bárhogyan kommunikáljon velük.

Olyan mintha vasból lenne - ezt szokta mondani férjem...mert ha becsípi az ujját vagy iesmi, sokszor látom, hogy ez történik és nem szól, nem sír, csak magában vág egy fejet, aztán folytatja a dolgát. Volt olyan is, hogy csak nézett rám és nem tudtam hogy miért néz...aztán később vettem észre hogy az ujja be van szorulva. De nem sír, nem szól.

Ha valaki jön, rögtön mutatja vagy a tvt vagy a játékait, vagy ugrál (azt nekem meg férjemnek csinálja) Nála ez az "üdvözlés".

Szóval én úgy érzem ezek a dolgok utalnak valamire, de ezek közül is a legkirívóbb ez a megszokottsága.

Mindenki mondja, hogy álom jó gyerek...én meg mondom hogy igen, talán túl jó is és ez fura. Mondják, hogy ne aggódjak, nincs semmi baja, ő ilyen.

Persze én értem, de nem ők vannak vele minden nap és nem látják, amit én. Ha Aspergeres is...akkor sem történik semmi, nem leszek tőle megijedve, csak kicsit másként kell majd őt kezelni ennyi.

Viszont mozgásban úgy gondolom nagyon ügyes, abban nincs elmaradva.

Szerintetek is van benne igazság, hogy Aspergeres lehet?