Autista, ADHD-s gyerekek szülei! Nem érzitek sokszor felháborítónak, hogy százszor többet tesztek a gyereketekért, mint egy átlag szülő, a környezet szemében mégis ti vagytok a felelőtlen, hanyag, borzalmas szülők, aki képtelen megnevelni a gyerekét?

"Például a saját barátnőm számon kéri, hogy miért nem pofozom meg nyilvánosan a gyereket, mert rosszat tett."

Akkor itt a barátnőddel van a baj.

Nekem egészséges a gyerekem, mégsem pofoznám meg nyilvánosan, sőt, otthon sem. Mert a pofozás nem nevelés.

SZóval azért, mert buta barátnőd van, ne általánosíts.

(2 évesen lett a fiam bölcsis, mert visszamentem dolgozni, és így is nagyon sokat foglalkozok vele...)

De, én is értem, miről beszélsz, a fiam Aspergeres, erős ADHD-s tünetekkel is. Nem könnyű, és nem egyszer mentem haza én is sírva a játszótérről.

Ha példát szeretnétek, akkor írok egyet.

A fiam kitalálta, hogy leesés nélkül végig akar menni az egyik akadálypályán. Ami persze nem sikerült sokadszorra sem. Ezt a fejébe vette, és nem érdekli semmi más.

Lassan indul a buszunk, vidékiek vagyunk, ha hétvégén lekéssük, akkor várhatok a gyerekkel a nyári forróságban 2-3 órát a következőre, a buszt el kell érni.

Próbálom elmagyarázni a gyereknek, hogy indulni kell, és miért kell. De látom rajta, hogy őt ebből a helyzetből most nem fogom tudni kizökkenteni. Persze, persze indulunk, csak gyorsan végigmegy leesés nélkül.

Nincs más, mint könyörgés helyett "hónom alá csapom a gyereket", és miközben visít, hogy utál, ne legyek az anyja, soha többé nem szeret, stb. rohanok vele a buszhoz.

Azért még hallom, hogy "Minek gyerek az ilyennek, ha nem képes megnevelni".

Vagy: unokanővérem kitalálta, hogy "majd ő kineveli a gyerekből ezt a sz.art" (mert sokan állnak így hozzá, hogy eleve csak nevelési hiányosságról van szó), elvitte magához a fiam pár napra. Neki is van kislánya, nálunk jól elvoltak. De az ő lánya olyan kis mimóza egyke: beültetik a tévé elé, és ott elvan egész nap, anyuka azt csinál, amit akar. Hát kérem, egy Aspergers, pörgős gyerek nem ilyen! (És a sok tévénézés erősen ront a helyzeten, brutálisan felerősíti a tüneteket!!).

Első nap felhív, majdnem sír, de ő sem tudja konkrétan megmondani, mi baja a gyerekkel, mert konkrétan nem rossz. Nem bántja a kutyát, nem csinál kupit, nem felesel, csak valahogy mégsem lehet bírni vele.

Másnap összecsomagolta, és hazahozta. Ennyit arról, hogy majd ő megmutatja....

Tudod, kérdező, az a helyzet, hogy pont azért szívunk, mert beleszakadunk, hogy a gyereket fejlesszük. Így a kívülállók egyáltalán nem látnak rajta semmi furát, nem tűnik ki a közösségből (ami már egy iszonyatosan nagy eredmény!!!), csak néha neveletlennek, szófogadatlannak tűnik.

Egyébként volt már nem egyszer, hogy mikor én mentem a két gyerekkel (mert igen, én vagyok az a felelőtlen szülő, aki még be mer vállalni ezek után többet is...) étterembe vagy hosszú vonatútra, akkor az SNI-s gyerekem és a húga abszolút normálisan, és jólnevelten viselkedik, amíg a szomszéd asztalnál meg épp csak le nem mészárolja egymást a két neuorotipikus gyerek a villával, miközben a szülők ordítanak.

Ilyenkor azért tudom, hogy nem végzek én olyan rossz munkát. :D

Nem tudom, milyen idős a gyerek, de hidd el, idővel nagyon is lesz különbség közte, és azok között, akiket elhanyagoltak és nem neveltek meg!

Nem olvastam a sok hozzászólást, így ha már más is megjegyezte ugyanezt, akkor bocsánat.

"Más betipeg a közösségbe a tökéj gyerekével, akit 1 évesen bölcsibe dugott, hogy ne kelljen vele foglalkozni, és őt mintaszülőnek tekintik? "

Egy ilyen kijelentéssel miben különbözöl azoktól a szülőktől, akik Téged megítélnek?

Te ugyanezt teszed velük, de legalábbis állítod, hogy mások nem foglalkoznak a gyerekeikkel...

Ne érts félre, nem akarok cserélni senkivel (pedig nálunk is van gond, igaz nem ADHD, de két tartósan beteg gyereket nevelek...) csak számomra meg ez a bántó és negatív, amit Te írsz. Ugyanolyan előítélet...

"Na jo, de honnan kellene egy vadidegennek tudni, hogy a gyereked azert videlkedik "furcsan" mert beteg, vagy azert mert nincs megnevelve?"

Miért kell megszólni?

Csak ez a kérdés alatt egy rakás lelki nyomorult tömörült össze, hogy ebbe a szerencsétlenbe még egyet belerúgjon! És az a baj, hogy ugyanilyen embert neveltek ki, mint amilyen ti is vagytok!

Remélem azért egyszer megtudjátok, hogy miről beszél a kérdező és eszetekbe fog jutni, hogy mit mekegtetek egy olyan édesanya kiborulására minden szív nélkül, ami nektek is kegyetlenül fog fájni!!!!

"Nincs más, mint könyörgés helyett "hónom alá csapom a gyereket", és miközben visít, hogy utál, ne legyek az anyja, soha többé nem szeret, stb. rohanok vele a buszhoz.

Azért még hallom, hogy "Minek gyerek az ilyennek, ha nem képes megnevelni". "

Meg 1x kerdezem: ugyan honnan kellene tudni egy kivulallonak hogy a te gyereked beteg?

Nyilvan itelkezni nem szep dolog, de azert ne varjuk mar el egy idegentol hogy pontosan atlassa a te helyzeted.

Én is azt kérdezem, amit sokan mások előttem: honnan tudjuk megállapítani a gyerekről, akin nem látszik, hogy sni- s, vagy neveletlen? Erre miért nem válaszolsz?

Minden elismerésem a tiéd, tiétek, hogy bírjátok. Nekem elég az én 2 egészséges szélvész, örökmozgó, állandóan beszélő, stb gyerekemmel is.

De mikor bejönnek a munkahelyemre ( üzletben dolgozom) és törnek, zúznak, rumlit csinálnak, amit nekem kell eltakarítanom, hát én is gondolok egy két nem szép dolgot. Honnan tudjam, mégegyszer kérdezem, hogy miért olyan a gyerek? Biztos maximálisan toleránsabb, megértőbb lenne az ember. Én biztos.

A bölcsis hozzászólásod Ugyanolyan rosszul eshet valakinek mint ahogy neked beszólnak. Honnan tudod hogy az egy éves nem azert megy bölcsibe mert pl. a haldokló nagyszülőt kell ápolni ?

Te ugyanúgy nem látsz bele mások életébe és te pont ugyanúgy ítélkezel, akkor meg mit vársz a többiektől. Ki mit vet úgy arat.