Mit gondoltok tényleg hisztisebbek a mai gyerekek? Sok embertől ezt hallom. Vajon van alapja?

Kik vàgjàk a fejedhez?

Amúgy ez szimplàn azért van,mert:

ahogy a nagypapa öregszik úgy volt egyre jobb tanuló az iskolàban.

Nem hiszem :)

A gyereknevelés mindig olyan téma amit jól meg lehet rágni... és az idő mindent megszépít.

Az enyém 2 éves. Kortársai is hisztisek, de mindenki máshogy. Az egyik a mindig a boltban, a másik a játszótéren, a harmadik otthon, mert nem akar elindulni. Még itt is mondhatná 2 anyuka is, hogy az ő gyerekük jól van nevelve, mert nincs bolti hiszti (sajnos van is ilyen) És akkor még csak nem is hazudott nagyot.

Arról nem is beszélve, hogy más a világ. Otthon is több kütyü van szem előtt, amihez nem szebad hozzáérni, utcán sokkal veszélyesebb közlekedni mint 30 éve, az üzletekről nem is beszélve. Mind úgy van berendezve, hogy valami mindenképpen kelljen a gyereknek a pénztár előtt.

Szóval ha többet is hisztiznek, valószínű azérz mert több dolog van megtiltva egy mai gyereknek.

Tény,hogy rengeteg gyerek hisztis és el van kapatva. Nekem pl az kevésbé szimpi,hogy a gyerek a boltba levágja magát,a h-lye anyuka meg képes üzletelni vele,húzni maga után,szégyellni magát a gyerek miatt. Enyém mondjuk a 3,5 éve alatt max 3x verte földhöz magát,elköszöntem tőle és mentem tovább.

Lányomra azt mondom elég hisztis,de sose követelőzött. Ő is inkább az a kiakadós fajta.Pl olvassak neki,nemet mondom,rinyál.Vagy ő márpedig ezt akar enni és ordít.Mióta nem az apjával élünk sokkal jobb a helyzet,heti 1x van max hiszti valamin. Én ilyenkor megmondom,el lehet menni a szobájába...Elvonul,kisírja magát fél perc alatt,majd kijön,hogy befejezte.

Az exem szhid engem mindig,hogy én mindenre nemet mondok a gyereknek. Mondtam neki,valakinek nevelnie is kell őt...

De pl azt is látom,sok szülő hagyja szaladni a gyereket az utcán...És akkor ha jön az út széle visít neki.NEm egyszerűbb már elejétől megtanítani a gyereket rá,hogy ne szaladjon ?!

Én szigorúan fogom a lányomat,mégis kiegyensúlyozott,alig hisztis gyerek,szót fogad és semmi gond nincs vele.Látom akik engedékenyek és úgy nevelik,hogy SOHA nem ütnék meg (ha kiszalad az úttestre,ha jól megtapossa a belét a kistesónak,akkor se),na hát azok hisztisek,szerencsétlenek.

De mindenki csinálja ahogy tudja/akarja :)

Az egy baromság,hogy lelki roncs lett azokból,akik kaptak a szüleiktől,ha nagy baromságot csináltak.A mi generációnk,a mai 40-50 évesek még úgy nőttünk fel,hogy kaptunk,ha olyasmit csináltunk.Nem lettünk lelki roncsok,ugyanúgy tiszteljük és szeretjük a szüleinket.

Sokkal több lelki roncs van a mai libsi neveléssel nevelt gyerekek,fiatalok között.Ezen a fórumon sokszor olvastam például,hogy a gyerek megüti az anyját,megharapja,belecsíp stb.Mi ezt meg sem próbáltuk,egyszerűen fel sem merült még a gondolata sem,mert olyat kaptunk volna,hogy a fal adja a másikat.Érdekes,mégis felnőttünk,csak éppen úgy,hogy a szüleinknek volt tekintélye.

Az,hogy ki hányszor keresi fel a szüleit,nem feltétlenül attól függ,hogy ki kapott gyerekként és ki nem.Nagyon sok libsi módon nevelt fiatalt ismerek,akik csak akkor keresik a szüleiket,ha épp pénz kell nekik.

Lehet lepontozni.

Kedves 7-es

Félre értelmezed,amit mondtam.

A lelki roncs nem azt jelenti,hogy nem látogatja a szüleit az illető.

Pl személyes példám,apukámat úgy nevelték,hogy bármi rosszat csinált verés volt a büntetés.Az igaz,hogy tényleg felnőtt,és tiszteli illetve sokat látogatja a szüleit,viszont a dühét egyáltalán nem tudja kezelni ezért gyakran alkoholba fojtja,nem tudja kezelni az olyan helyzeteket,amiben tehetetlennek érzi magát,szó szerint őrjöng,dührohamot kap,állandóan meg akar halni(13 éves korában az öngyilkosságon gondolkozott),és nem volt képes normális kapcsolatot kiépíteni a gyerekével sem(velem).

Ha pedig egy generációt visszamegyünk,mamámat is így nevelték és ő se volt képes normális kapcsolatot kialakítani a gyerekével illetve erőszak nélkül nevelni/tanítani vagy akár konfliktust megoldani.

De másik nagyszüleimnél is hasonló a dolog.Papámat is így nevelték és ennek az lett a következménye,hogy felnőtt korára egy rideg érzéketlen ember lett,akinek nem lehet ellent mondani.Szó szerint ő irányította a családot és mindenkinek azt kellett hinni/gondolni,amit ő jónak tartott.

Ettől függetlenül mind tisztelték,látogatták a szüleiket,de emberileg mély nyomot ütött az egész életükre ez a fajta nevelés(úgy hogy nekik talán fel se tűnt,hogy baj van)

Persze ez nyilván függ az adott személy személyiségétől is,de egy érzékenyebb személyiséggel rendelkező embert egy életre beteggé tehet ez a fajta erőszakon alapuló nevelés.(tudnék még rá példát mondani,de gondoltam a legközelebbieket emelem ki)

A liberális nevelés pedig nem arról szól,hogy nincs büntetés,hanem arról,hogy nem testileg fenyítünk.

Ha rosszat csinál a gyerek nyugodtan oda lehet ültetni a sarokba,el lehet kobozni a játékát,telefontját,el lehet tiltani a géptől,tévétől,kaphat szobafogságot stb.A szülőnek pedig attól lesz tekintélye,hogy mindig következetesen jár el(tehát tartja magát a büntetésekhez és betart minden ígéretet/fenyegetést),ezenkívül pedig ahogy nől a gyerek folyamatosan lehet rá feladatokat bízni(pl porszívózás,mosogatás),amitől nől a felelősségtudata.

Szerintem ezzel a módszerrel sokkal többet kap a gyerek,mert egyrészt nem azt tanulja meg,hogy mindent agresszióval kell megoldani,másrészt mivel az anyuka a büntetés előtt/után megbeszéli vele,hogy mi volt a probléma az ő viselkedésével/tetteivel,a jövőben pedig mit vár el tőle illetve ha olyan a helyzet esetleg a gyerek elmondhatja a személyes álláspontját a dologban,a gyerek megtanulja,hogy hogyan kell konfliktust kezelni.

Viszont itt nagyon sok múlik a szülőkön.Sokszor szerintem ott is probléma van,hogy a szülő nem tudja megfelelően kezelni a különböző konfliktusokat,azonnal ordít stb és a gyerek is átveszi ezt tőle.(persze emberből vagyunk,tehát néhány alakalommal belefér,de nem szabad minden helyzetben így reagálni és ez nem csak szülő gyerek viszonyra vonatkozik,hanem minden más kapcsolatra is).

A másik pedig,hogy sokaknak problémát okoz a következetesség betartása.

Viszont erről nem a liberális nevelési elv tehet,hanem a szülő.

A harapáshoz csak annyit tennék hozzá,hogy egy bizonyos időszakban életkori sajátosság,később meg le lehet róla szoktatni a gyereket,csak ott is következetesnek kell lenni,tehát ha harap,akkor bünti van és kész.Szerintem 1 hét elég ahhoz,hogy a gyerek soha többet ne próbálja meg.Viszont megint csak az kell hozzá,hogy legyen egy türelmes/következetes szülő,aki nem sajnálja meg a gyereket azért,mert el kezd sírni/hisztizni.

Ha pedig ez nem működik,akkor valami más van a háttérben és azt kell megoldani,mert a gyerek így vezeti le a benne felgyülemlett agressziót/feszültséget stb,ami egy ennyi idős gyerekben nem a semmitől alakul ki.

(ui.:

Azt viszont nem értem,hogy sok embernek mi a baja a liberalizmussal.A liberalizmus lényege az egyén szabadsága és az elfogadásra való törekvés.Nem gondolnám,hogy az jobb időszak volt,amikor a nő a férfi tulajdona volt,nem mehettél abortuszra,ha házasságon kívül szültél/elváltál lenézett a társadalom,nem lehetett saját véleményed,csak akkor ha az megegyezett a "hagyományokkal",nem volt ennyi egyéni jogod,más alapján ítéltek meg a bíróságon.

Sőt tudom,hogy sokan nem ellenszenveznek a melegekkel,de azt is abszurdnak tartom,hogy valakit a nemi hovatartozása alapján(amiről nem tehet,mert genetikailag van meghatározva)elítélhetnek,kitaszíthatnak a társadalomból.

Nem azt mondom,hogy most minden tökéletes,mert nem,de erről nem maga az eszme tehet,mert az mindig az országtól függ,viszont jelenleg szerintem ez a legemberbarátibb eszme.Nem gondolnám,hogy bárki szívesen élne egy ultrakonzervatív államban,vagy akár egy kommunista államban(pl Észak-Korea,Kína))