Mit tehetnek 4 eves kisfiammal?

Keressetek szakembert, mert kevés info alapján és laikusként ehhez nem lehet értelmesen hozzászólni.

A családi háttér rendezett? Nincsenek párkapcsolati feszültségek, stb? Bármilyen fennálló stresszhelyzet szülői részről?

4-5 éves kora között a lányommal voltak ilyen gondok (később autizmus diagnózist kapott, kiderült, hogy emiatt volt szociálisan éretlenebb és dühkitörései voltak).

De leírom, hogy nekem mi vált be.

1. Kitűztünk két konkrét célt: a.) nem üthet meg senkit b.) nem rombolhatja szét más játékait, alkotásait.

2. Szépen elmagyaráztam neki, hogy mit csináljon HELYETTE. Kapott egy plüss párnát, hogy azt üsse, ha valamit ütni akar, és kértem, hogy ha le akar rombolni egy tornyot, akkor gyorsan építsen egyet, azt rombolja le, ha papírt akar összegyűrni, akkor ne más rajzával tegye, hanem egy üres papírral, vagy ő firkáljon rá valamit.

3. Minden nap végén megkérdeztem, hogy ezeket a szabályokat be tudta-e tartani, és az óvónénikkel is egyeztettem. CSAK ezt a két dolgot! Ha elkezdtek másra panaszkodni, hogy mese közben, vagy ebéd közben felállt a helyéről, az nem érdekelt. Csak a kitűzött célokra koncentráltunk, a két legfontosabbra.

4. Ha aznap be tudta tartani a szabályokat, kapott valami jutalmat. Választhatott, hogy azonnali, apró ajándékot kér, vagy inkább pontokat gyűjt egy nagyobb ajándékért. Általában az utóbbit választotta (akkoriban nagyon vágyott egy játékra, arra gyűjtött).

Mire összegyűltek a pontok, TELJESEN megszűntek az agresszív dolgai. Igaz, szegény párna kapott sokat... mesélték, hogy viszi magával mindenhova, és néha bizony kap rendesen párna, megtaposta, püfölte, ahol érte. De bevált.

Azóta eltelt jópár év, már 9 éves, és nem tértek vissza a problémák. Szóval én nem büntettem, hanem alternatívát kínáltam és a kívánt viselkedést jutalmaztam. Próbáljátok ki! :)

Ja, és kb. 2 hónapig tartott a folyamat. Ez alatt talán egy-két olyan nap volt, amikor nem tudtam jutalmazni. Fontos volt, hogy minden nap ő értékelte saját magát, és az óvónéniknél csak ellenőriztem, hogy ők hogyan ítélik meg a viselkedését. Az is fontos volt, hogy tényleg csak ez a két dolog számított, tehát akkor is járt a jutalom, ha bármi más probléma volt vele.

Pár hónapja meglátta itthon a püfölős párnát, és ezt mondta: "Szegény párna! Mennyit kapott ez ovis koromban!" :)

De már eszébe nem jutna bántani, azóta semmilyen magatartási problémája nincs. Talán egyetlen egyszer keveredett valami verekedésbe az elmúlt években, de akkor is csak védekezésből.