Mióta hazahoztuk a tesót a 2 évesem alig eszik,3x hányt de nem beteg, passzív, nem mosolyog stb. Más is járt így?

A miénk meg dacos lett! Előtte sem volt ez a "lerakom a sarokba és elvan" gyerek, de amikor hazajöttünk meg volt kergülve. Most, így 7 hét után már javult a helyzet, de ha jön valaki, bárki, akár nagyszülő, vagy más vendég rettentő mód produkálja magát. Képes összevissza törni magát, pedig alapból is sok figyelmet kap.

Azt hiszem,hogy ez normális. Majd elmúlik. És tényleg ahhoz képest, amilyen volt, amikor hazahoztuk a kicsit, már jóval jobb a helyzet.

Szerintem nálatok is fog javulni, csak szoknia kell még. Főleg,hogy nálatok még tényleg kicsi a nagy is. Neki még nehéz megérteni. Nálunk 4 éves a nagy, ő vele már kicsit könnyebb megbeszélni.

Az én 2 évesem, mikor hazahoztuk a tesót, nem állt velem szóba. A kicsit nem bántotta, nem volt hisztis, csak nem jött oda hozzám és nem szólt hozzám. De túllettünk rajta.

Szerintem is fontos lenne, hogy amint képes vagy rá, Ti ketten legyetek együtt úgy, hogy a pici nincs is a közelben. Hogy érezze, a Ti viszonyotok nem változott.

Ha nincs étvágya és az elmúlt 3 napban hányt, akkor szerintem ez teljesen független a kis testvértől és inkább valamilyen vírust nyelt be és attól van mindez.

Adj neki probiotikumot, kapjon sok folyadékot és kicsit diétásabb ételeket és ha lehet, akkor most kerülje a kis tesót, nehogy átadja neki a betegséget. Persze, ha már nem történt meg...

"Milyen ügyes Nagytesó" - Ő anya egyetlen kislánya volt eddig, ráadásul napokig nem voltál, most látja, hogy nem vagy jól... - És az hogy Nagytesó csak neked jelent valamit...

Lehet fél is, nem feltétlenül elsősorban féltékeny.

PL félhet, hogy megint eltűnsz... próbálj meg minél többet mesélni neki Őróla, hogy vele hogy volt, mint volt.

És legyen sok testi kontaktus köztetek, hiszen azt látja, hogy most a kicsi ebből sokat kap. Pl üllve is összekucoroghattok az ágyon, ha nem is emeled fel...

Neki természetes volt, hogy eddig ezek csak az övék voltak

És jó ha hallja mennyire fontos Ő neked, azért mert Ő a kislányod, az egyetlen "Noncsi"-kád, - vagy ahogy szólítod, - hogy megismételhetetlen, és rendkívüli. Jó ha más dolgok kapcsán van elsődlegesen dícsérve. Az hogy nagytestvér érdemes most másodlagosan kezelni szerintem.

Ja, és még egy dolog, érdemes pozitívan megfogalmazni a dolgokat.

Pl amikor szeretné hogy felvedd; a "Most nem emelhetlek fel, mert fáj anya pocija" helyett azt mondani, "Gyere ide az ágyra Kincsem, úgy szeretnék én is hozzád bújni"

Sok erőt és bátorságot nektek! - Menni fog... :)

Mi újság?

Történt valami? Van esetleg változás?