Enyhén autista gyerekből, milyen felnőtt lesz?

Ez nagyrészt a környezetétöl függ, ahol felnö.

Ha megfelel fejlesztést kap, ahol megtanul a normáknak megfelelöen viselkedni és a különféle helyzetekre megszokott módon reagálni, akkor nem sok problémája lesz. (Ismerek ilyen felnöttet, és igazán nem sok különbséget vesz észre a legtöbb ember)

Láttam egyszer egy riportfilmben, hogy az autista munkavállaló volt a főnök kedvence, mert kínosan ügyelt arra, hogy betartson minden szabályt és nem pletyizéssel és kávézással töltötte a fél munkaidőt, hanem pontosan megcsinált mindent. Látszott, hogy megbecsült munkatárs, kollégák is elismerték h mindenkinél jobb.

Nem értettem hogy pontosan mi a munka, egy iroda volt, vmi adatrögzítésszerűt csináltak.

Csupán kiegészítést írok, pár momentumot,

ami még lényeges:

Esélyesen nem fogja szeretni a csapatmunkát soha, bár egy szintig esélyesen megtanul alkalmazkodni ehhez, ha muszáj.

Magányosan szeret, lelkiismeretesn, precízen hajlamos dolgozni.

Sőt, jellemzően háklis a hibákra, és amit csak lehet, javít, korrigál - ennek megfelelő munkakör remek lehet számára, bár csak eg részük monotónia tűrő, ezt is bele kell kalkulálni.

(Ebből eredően nem ritkán kritizáló alkat, és éles látás a van ehhez, valamint jó szíve; az emberek többségére ez nem ilyen módon jellemző, ezért hajlamosak félreérteni jószándékú kritikáit.)

Gyakrabban intellektuel, mint szakmunkás alkat, de utóbbira is van példa.

Attól függ, mennyire érintett. Egy magasan funkcionáló vagy asperger szindrómás autistának nyilván jobbak az esélyei.

Én aspergeres autista vagyok, nem szeretek csapatban dolgozni, mert úgy érzem, hogy hanyagolnak a csapattagok vagy pedig azt gondolom, nem a megfelelő módon és minőségben végzik el a feladatot, ehhez pedig nem szívesen adom a nevem, ráadásul emiatt megbomlik a belső egyensúlyom és sokat rágódom rajta, még ha ezt nem is jelzem a környezetemnek.

Utálok kreatívkodni, próbálok minél tökéletesebben teljesíteni, nyilván ez lassítja a tempómat, de jobb a végeredmény. És imádok rendszerezni, kifejezetten szeretem a monoton munkát, amitől a többiek a falra másznak. :-) Ha valamibe belevetem magam, nem hagyom abba, míg kész nem vagyok, hiszen ha kiesek a ritmusból, nehezen találok vissza, a befejezetlenül hagyott tevékenységek, feladatok pedig belső diszharmóniához vezetnek nálam. Megbízható munkaerő vagyok, csak emellett sokszor nehezemre esik egyformán foglalkozni a családommal és a munkámmal. Igen, van családom: férjem, 4 gyerekem (akik közül az egyik szintén aspergeres autista, na, ő aztán abszolút nem bírja a monotonitást, keresi a változatosságot és kreatív, de tényleg autista, diagnózisa van róla, mellette hihetetlenül intelligens). 2 diplomát szereztem és szeretnék egy harmadik nyelvvizsgát is, de jelenleg nem lenne időm tisztességesen tanulni rá.

Én ilyen vagyok. Nem tudom, hogy a tőlem sokban eltérő tulajdonságú aspi lányomból végül milyen felnőtt lesz, milyen munkahelyen fog dolgozni, be tud-e illeszkedni a felnőttek világába stb. Bár el kell ismernem, jobban kommunikál nálam. :-)

Ahány autista, annyiféle, még az enyhébben autisták között is. Kevés a közös pont. Az enyhébbek a magasan funkcionálók ("aspergeresek"), a legtöbbjüknek nem csak átlag alatti, de feletti képességeik is vannak. Valamint olyan vonásaik is, melyekről vita folyik szakemberek között, hogy puszta másság-e, vagy átlag alatti vonásuk-e.

Az előző hozzászólás írója is jól példázza a sokféleséget. Ő nem szeret kreatív lenni, ugyanakkor kedveli a monoton munkát. A magasan funkcionálók (mint ő) jelentős részére azonban épp a fordítottja jellemző, és ez természetes, hiszen az ilyen autisták sok félék, és számos téren egymás fordítottjai. Szinte csak kommunikációs és szociális hátrányuk közös nagyjából, az is sokszor csak gyerekkorban, mivel önállóan képesek kinőni ezen hátrányaikat, és fejleszteni önmagukat olyan téren, ami téren a nem autisták "automatikusan" fejlődnek, míg a magasan funkcionáló autistáknak tanulnia kell, de képesek rá, fiatal felnőtt korukra e felzárkózásra. Bár, mondom, kérdés, hogy ez hátrány-e, vagy puszta másság.

Egy (részlegesen) másik nyelv.

Vannak remek humorú autik, és pocsék humorérzékkel megáldottak. Léteznek fotómemóriásak, és olyanok, akik szó szerint nagyon nehezen jegyeznek meg bármit is. Vannak közöttük tudományos zsenik, akik nem művész alkatok, és vannak, akik épp a fordítottja, esetleg mindkettő téren vannak átlag feletti képességeik. Sok ilyen szintű autista beszűkült érdeklődésű, specialista, míg más ilyen szintű autistáknak ezer felé ágazik az érdeklődése.