A kisfiam rengeteget változott! Mit csináljak vele?

Ha nem boldogultok vele, lehet hogy nem ártana egy gyermek pszichológust, vagy nevelési tanácsadót bevonni. Egyébként megjegyzem, szerintem átlagos izgága kisiskolás gyerek, emlékszem, nálunk is voltak ilyen srácok. Nevelni kell, nevelni. Nem szabad hagyni kicsúszni az irányítást a kezeid közül bármennyire is nehéz. Minden gyerek változik idővel és később csak egyre nehezebb lesz, ahogy nő és jönnek az újabb és újabb lázadó időszakai. Ha most ráhagyod, akkor ez ki fog ütközni a jövőben is. Igen is fogd kemény kézzel, szídd le, mondd el neki a véleményed, büntesd ha kell. Ha nem is tűnik hatásosnak, hidd el számít.

Csak hogy a magam példáját hozzam fel, én brutálisan hazudós kislány voltam. Akárhányszor kiderült valami stiklim, megbüntettek és anyu őszintén elmondta mekkorát csalódott bennem és szomorú miattam. Ha továbbra is hazudtam, próbáltam menteni a menthetőt, feleselni és flegmázni kezdtem, az is előfordult, hogy kaptam egy tockost. Akkor nem érintett meg, újra és újra megtettem, de ma fiatal felnőttként képtelen vagyok hazudni! Egyáltalán, semmiben! Egyszerűen belém égett, hogy úgy is mindig minden kiderül és emiatt csalódni fognak bennem azok az emberek, akiket szeretek. Anyukámmal pedig nagyon szoros a kapcsolatom a büntik és csalódások ellenére. Ma már csak jókat nevetünk azon mikkel próbálkoztam. :) Visszatekintve részemről is szélmalomharcnak tűnt az egész, eltudom képzelni szegény anyukám mit érzett. Tisztelem, szeretem, becsülöm! :)

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy bármennyire is úgy gondolod örök törést okozol a gyerekednek, azzal, hogy kitartasz az elveid miatt, ez nem igaz!

Mi a baj a családban?

Mi a baj az iskolában?

Egy gyerek nem üvölt torka szakadtából csak úgy, nem találja ki, hogy a "bevágódás a lányoknál" azzal jár, hogy verekedjen, ezt is látnia kellett valahol.

Mitől retteg ez a gyerek? Mi vette el a biztonságérzetét?

Mitől akar meghalni?

Mi a baj otthon, kérdező? Mi történt a családban?

Ha tényleg, igazán, őszintén mondhatod hogy semmi sem történt. Bár ez mivel egy iskolás ideje jó részét már a szülőtől távol tölti, nem is olyan egyszerű.

Sajnos csak egy tippem marad: valaki sunyin zaklatja, bántalmazza és a hallgatását kicsikarja. Ideje pszichológushoz vinni.

Kérdező: BIZTOS, 100%, hogy történt vele valami, amit sem te, sem a tanítónő nem vettetek észre.

Ilyen változás SOHA nem jön úgy, hogy hétfőn felkel és meg akar halni.

Pszichológus. SÜrgősen.