Hogyan vezessem rá a 4 éves, egyébként nagyon okos, kedves és szófogadó lányomat a helyes értékrendre?

Ahogy olvastam az írásodat, az első benyomásom az volt, mintha "meg akarnád venni a szeretetet". Aztán rájöttem, hogy csak félreérted jól a kommunikációját.

Az a sor megvan a kis hercegből, hogy

"Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz. (...) Ha, teszem azt, délután négykor érkezel, már három órakor elkezdek boldog lenni. Amint halad az idő, egyre boldogabb leszek. Négy órakor már izgulok és nyugtalankodom; felfedezem a boldogság árát! De ha meghatározatlan időben, bármikor jössz, sohasem fogom tudni, melyik órában öltöztessem ünneplőbe a szívemet..."

Egy ennyi idős gyereknek még nincs reális képe a dolgok áráról.

Minél jobban csillog, annál szebb, értékesebb. Ennyi. Ezért van az, hogy egy ilyen kicsi sokkal jobban értékeli az csillámporos-villogós gagyi hajcsatot, mint mondjuk a nagymama antik ezüst hajtűjét (ami kicsit már patinás).

Ráadásul ilyenkor még nincs morális érzék, a gyerekek szeretnék magukat jól érezni,ösztönösen a legjobb kell. Pl. állandóan enni (finomat), csillogós hercegnő ruhákban járni (még akkor is ha hideg van), csak tévézni, édességet enni, sose menni oviba, anyuval lenni 24/24.

Csak nézd meg pl. a Charlie és a csokigyárat, a Wreck it Ralphot, bármelyik ilyet, ez a gyerekek álma.

Attól még nem biztos, hogy ha ezt egy az egyben megkapják, az jót is tesz.

Ebben a vágyakozás az öröm, illetve a fantázia fejlődése. Elképzeli újra és újra, hogy mi lesz, hogy lesz. Már január elsején az új karácsonyi kívánságlistát írja...és ez nem telhetetlenség,nem depriváltság, hanem az ünnep előre- és újrajátszása. De ezt mi felnőttek is csináljuk. Ha meglátod a párod kedvenc színében azt a gyönyörű pulcsit a kirakatban, elképzeled az arcát, milyen lenne ha ezt kapná ajándékba. Meglátsz egy szép szekrényt és elképzeled a nappaliban, hogy menne a színe a padlószőnyehehez, még akkor is, ha a büdös életben nem lesz annyi pénzed.

A gyerekek gondolkozása ettől repetitívebb, nekik sokszor kell újra és újra megrágni ugyanazt az eseményt, hogy tudnjanak mitkezdeni vele.