Hiperaktivitas, figyelemzavar, vagy fejlodesi rendelenesseg?

ha nagyon sarkítani akarom a dolgot akkor mondhatom, hogy kétféle gyerek van. egyik a sajtkukac, másik az akit ha leültetsz a homokozóba reggel, este ugyan abban a pózban veszed fel :D

miért kell mindenben a rosszat keresni?

"Hiperaktivitas, figyelemzavar, vagy fejlodesi rendelenesseg?"

ebben a kérdésben hol van az, hogy normális? mert ez az :)

hiperaktivitás: 6 éves kortól beszélhetünk róla, súlyos figyelem zavar ami az iskolában jön ki. mivel azt írod, hogy könnyen tanul, nem hiszem, hogy erre kéne gondolnod.

(egyébként a hiperaktivitás nem egyenlő a túlmozgással, az csak velejárója, de más a jelentése)

figyelemzavar: egy 3-4 éves gyerek 5-8 percre kell tudni lekötni a figyelmét olyannal ami érdekli. azt írod megvan, tehát ezt is kizárnám így látatlanban.

fejlődési rendellenesség: mi van??? hogy jön a fejlődési rendellenesség ahhoz, hogy nagyon izgága a gyerek és a mozgás ami leköti? :O milyen fejlődési rendellenességre gondolsz egyáltalán? nem is értelek...

dackorszakos, sok mindent szeretne már tudni, de még nem elég ügyes hozzá, ez frusztrált lesz, dühös. ez is teljesen normális ebben a korban.

az meg, hogy nem fogad szót, szintén életkori sajátosság amit neveléssel lehet legjobban kiiktatni.

bocs, de tényleg szíven szúrt, hogy fel se merül benned, hogy minden rendben a gyerekeddel. legalábbis a kérdésedben. nagyon súlyos betegségeket próbálsz ráhúzni miközben amit leírsz róla, a 3-4 évesek többségére igaz :(

A húgom kisfia hasonló, mint a Te kisfiad, igaz, Ő már 7 éves lesz. De mindig is ez a szófogadatlan, mindenre felmászó, rohangáló gyerek volt. De az oviban mindig jó gyerek. Türelmes, segítőkész, udvarias, szófogadó. Sőt! Ha pl nálunk van, simán bírok vele, játszunk, rajzolunk, akármi. De ahogy megjelenik az anyja, vagy az apja, rögtön olyan lesz, mint akinek elmentek otthonról. Teljesen kifordul magából.

A húgomék elváltak, náluk ez a legnagyobb gond a gyerkőccel. Nehezen dolgozza fel a válást, szeretné, hogy a szülei újra együtt legyenek. Mindezt ezzel a viselkedéssel vezeti le. :(

Ugyan ez a lányom!

Elvittem a Nevelési tanácsadóba, ahol felmérték.

Semmi baja.

Mondták legyek keményebb, parancsoljak rá..

Evés. Leülünk, eszünk. Ha nem eszi, feláll, akkor egyszer szólok neki, ülj levenni, mert ha mégegyszer felálalsz, kiviszem a tányérod, s befejezted az reggelit/ebédet/vacsorát. Éhes marad, de így megtanulja ülni kell, enni. Bevált!

Ugyan ez ha rajzolunk, gyurmázunk. Feláll, akkor elpakolom, s nincs helyette tv. Tv korlátozása napi 1 óra!

Ha rossz, büntetés. Sarokba állítás.

Utcán kezét nem elengedni.

Megmondták kerek perec, néha egy egy pofon nem árt, hogy tudja meg meddig lehet elmenni...

Most lett 5 éves a lányom, de nagyon jó gyerek lett!

Mindenben megváltozott így, hogy keményebb lettem, nem az van amit ő akar, hanem amit én mondok. Ha csendben kell ülnie, akkor csendben ül a bankban. Régen inkább nem vittem...

Teljesen az én fiamat írtad le. Néha már teljesen kétségbe vagyok esve, mert nem mindig van türelmem hozzá, és azon rágódom, hol rontom el.

A védőnő azt mondta, ez nem hiperaktivitás. Viszont figyelemzavaros, nem fogad szót, nem is mindig hallja meg, ha hozzá szólok, mert rohangál és mondja a magáét.

Mi is TMST tornára járunk a 4 éves fiammal, mint az első válaszadó. Remélem idővel kinövi.

UI: nálunk a ráparancsolok dolog nem jött be. Már azon kaptam magam, hogy kezdek teljesen katonás lenni vele, de semmi értelme. Mesével viszont lehet motiválni, ha valamit el akarok érni nála, mindig gyártok hozzá egy mesét is. Persze el kell jutni odáig, hogy meghallja.

Pl: nem akar levest enni? Tudod, hogy járt a nyúl, amikor véletlenül megette a gazda karfiollevesét?... és kitalálok valamit, amíg hallgatja, ül egyhelyben, én meg kanalazom be a levest a szájába.

Persze ez se mindig jön be, van amikor háromig kell számolnom..stb.

A 4 éves fiam ugyan ez.

Az óvónők szerint hiperaktív.A védőnő szerint nem az csak túl sok az energiája.

Mi arra gondolunk,hogy hiányzik neki egy tesó akivel órákat tudna hancurozni.Most dolgozunk az ügyön. :)

Első vagyok. Kifejtem a válaszom. :) Nem akarok megmondó embernek tűnni, csak mi is ebben "szenvedünk" így alaposan utánajártam a témának, és hátha segíthetek.

Általában jellemző, hogy a kimaradt vagy nem megfelelő módon/ideig történő kúszás-mászás miatt az idegrendszer nem kap elegendő ingert, ezáltal kisgyermek korba lépve idegrendszeri fejletlenség/éretlenség alakulhat ki. Ez nem azt jelenti, hogy hiperaktív/szerzett (!) figyelemzavaros - mert ezek valódi betegségek, csupán azt, hogy az idegrendszer hamarabb elfárad, így hajlamosabbak a szélsőséges viselkedésre, az összeszedetlen-koordinálatlan mozgásra, annak ellenére hogy a mozgásigényük hatalmas. Ha kezeletlen marad, akkor ez az "éretlenség" megmaradHAT, ezáltal később tanulási zavarok/diszlexia alakulHAT ki. Természetesen az idegrendszer spontán-életkor előrehaladtával is érhet, de nagy segítség lehet a TSMT torna, ami kifejezetten azokat a területeket fejleszti, ami babakorban kimaradt. Tulajdonképpen az egésznek az alapja a mozgás (és közben mondókázás, éneklés), csak a TSMT egy tudatos, személyhez kötött torna, ami sztem csak hasznukra válik. Legalábbis én sok pozitív változást vettem észre, megjelent pl egy olyan reflex (pörgetés közben mozognia kell a szemgolyóknak), ami eddig nem volt. A lényege, hogy "bekapcsolja" azokat az agyterületeket, amik eddig nem voltak stimulálva. Viszont elég költséges dolog (egy alkalom 3500-4000 Ft), de jó hír, hogy pár alkalom után elsajátíthatóak a gyakorlatsorok, és otthon is lehet csinálni. Nem is gondolná az ember, hogy milyen egyszerű mozgáselemek (mászás, pörgés, ugrálás, jobb-bal agyfélteke tornáztatása) és mennyire fontosak lehetnek. Sok sikert a nagyfiúnak!