Elofordulhat, hogy egy enyhen autista gyerek szuloje kiakadjon? Felhaborito, ha tudod, hogy a gyerek kicsit mas, es azt latod, hogy az anyja nem birja egyszer turelemmel kezelni?

Egy egészséges gyermeknél is "joga" van egy szülőnek kiakadni.

Azért 0-24-ig gyereket nevelni nem egy egyszerű feladat. Főleg, ahogy nőnek.. elsőnek a dackorszak, majd a hiszti, utána megint egy kis dac, majd kamaszodnak.. stb.

Az ember elfárad és van, hogy bele is fárad!!!

Most, gondold el egy beteg gyermeknél, mennyi figyelemre és türelemre van szükség. Azért az ember nem egy állandó energiaforrás, ő is kimerül, elmerül..

Előfordulhat. Hogy a viharba ne!

Ha nem bántad volna meg, nem tetted volna fel ezt a kérdést :)

Bár az én fiam nem autista, csak a dackorszak tombol nálunk, nekem sokat segít a napi sok magnézium és omega3, hogy jobban bírjam. Ha nem lennék terhes, tuti innék néha egy-egy pohár bort is vacsora után :)

Az én fiam is enyhén auti. Teljesen megértem az anyukát! Ez egy nagyon nehéz dolog, kezdve azzal, hogy a gyermekünk eltér az átlagtól. Ezt feldolgozni, hogy nem teljesen egészséges, szerintem soha nem lehet igazán. Nekem Temple Gardin segített nagyon sokat. Ha el vagyok kenődve, újra megnézem az előadását. Ő is autizmussal él, tudós, és szerintem egy csodálatos ember:)

Itt az előadásáról egy link.

[link]

Attól, hogy a gyerek megkapja a fejére a diagnózist, a szülő idegrendszere nem lesz ellenállóbb (sőt). Ugyanolyan csúnya dolog türelmetlennek lenni az autista gyerekkel, mint más gyerekkel (na jó, talán egy kicsit csúnyább). De mit csináljon az a szerencsétlen szülő, ha egyszer tehetetlennek érzi magát, ha úgy érzi, már mindent megtett, erején felül, mégsem sikerül, ha az energiája végképp elfogyott és a türelme felomondta a szolgálatot? Ugyanazt csinálja, mint más gyerekek szülei: felemeli a hangját, kiabál, rángatja a gyereket, hogy induljon már, befogja a száját, hogy ne üvöltsön már. Nem szép dolog, de hát ilyen az ember (lám, mégsem annyira egyedüli példány, hisz mind ilyenek vagyunk - eltekintve a sok szupermamitól, akiket itt tenyésztenek, kis petri-csészékben, ezen az oldalon). Mindennap eltökélten igyekszünk jobbak lenni, mint tegnap - néha sikerül, néha nagyon nem...

Habááár... felírhatnának a "más" gyerekek szüleinek tartalék idegszálakat... közgyógyra... lennél donor?

Szintén auti gyerkőcös vagyok.

Igen, ki szoktam akadni, de nem többször egyenlőre, mint egészséges tesójánál akadtam ki. Ez a gyereknevelés velejárója, ha a gyerkőc pedig más, akkor több a stressz, a terhelés, a kétségbeesés, így nyilván természetes, ha többször kiakadsz. Emiatt kár marcangolni magad, próbálj fékezni, de sajna nem mindig megy, tudom. Nem a te hibád.