3 éves lányom van nem tudok hatni rá nem hallgat a szép szóra, nem teszi meg amit kérek tőle rossz anya vagyok? Mit csináljak, hogy legyen tekintélyem mint szülő?

És ha nem marad a sarokban akkor üljek oda vele????

Sajnos már én is ott tartok, hogy kiszaladok a világból, a hisztiktől.

Nálunk a visszabeszélés megy de nagyon, na meg a csúnya beszéd.

Komolyan mondomn olyan tündéri baba volt, és akkora kisördög lett.

Abszolút nem fogad szót, és én annyira fáradtnak érzem magam, hogy sokszor ha leülök mellé játszani, akkor is vita lesz a vége, mert csúnyán beszél közben, meg köpköd engem.

Jajjj nagyon nehéz.

Szia!

Szégyen, nem szégyen én meg szoktam zsarolni a lányomat. Nagyon szeret lovagolni járni, ezért ha már nem látok másik lehetőséget, azt szoktam neki mondani, hogy ha nem viselkedik normális gyerekhez méltón, akkor nem viszem el lovagolni. Ez általában be szokott jönni, de volt már olyan, hogy nem hallgatott rám és ezért tényleg lemaradt róla.

Mesélek neked valamit:D felfogsz tőle vidulni..ja és ez nem olyan mese,aminek lehetetlen a végére járni-TE IS EBBEN A HELYZETBEN VAGY:D

Szerintem NAGYON SOK 3 éves gyerek ilyen,nemtől,kortól,szülői neveléstől függetlenül.A te gyereked is majd kinövi,egészen biztos vagyok benne,nem vagy te ettől még rossz anya!!:D Majdha 5 éves lesz,akkor megfog változni minden,mert akkor már van "tekintélye" a szülőnek..ezt már én is hallottam elégszer,ugyhogy ezért tudom,és tapasztaltam is egy másik kislánynál.Ő most 4éves,aranyos kislány,szeret rajzolni,énekelni,tiszteli a szüleit,DE!3 évesen ismertem meg,akkor egy ördögfajzat volt,nagyon nem szerettem,főleg mikor átjöttek hozzánk..futkozott,kiment-bejött,kiabált,nem tette meg,amit az anyukája mondott neki..és lám-lám..4évesen mit csinál??Engedelmeskedik az anyukájának.Igaz,hogy néha még kell neki szólni,hogy ezt ne csináld,de már nem olyan rossz..sőt!

:D remélem felvidultál..:)

Az az igazság,hogy amikor én ennyi idős voltam és hisztiztem kaptam egy pofont és abbahagytam.Egyből felfogtam,hogy amit csináltam,az nem jó.Megtanultam,hogy ilyet többet nem csinálunk és ennyi.Nem vertek agyon,félreértés ne essék.Nem lettem tőle se agresszív,se verekedős.Amikor általánosba mentem,hatalmas előnyben voltam,hogy fegyelmezettségre neveltek.Nekem semmit nem kellett kétszer mondani,a többieket meg sehogy nem lehetett kordában tartani.És nyugodtan végig tudtam ülni akár hang nélkül a 8-szor 45 percet.

Szóval hálás vagyok édesanyámnak,hogy nem csak legyintett amikor rosszalkodtam,nem hagyott rám mindent és nem kapatott el.

Lehet lepontozni meg fújolni,ez csak az én véleményem.(18 éves lány vagyok)