Nehéz a 4 éves kislányommal?

Kicsit el vagyok keseredve a lányom miatt, nagyon nehéz természete van. Olyanok tanácsát, ötleteit várnám, akik hasonló cipőben jártak és meg tudták oldani.

Szóval két gyermekem van, a nagyobbik fiú, 12 éves, kiskorában nagyon jó gyermek volt, már sajnos kamaszodik, jönnek a problémák, de ez valahol természetes.

A lányom viszont pont az ellentéte. Már a szülés után amikor hazahozta a feleségem előjöttek a problémák. Például sosem tudtam ölbe ringatva altatni, igaz fekve sem volt jobb a helyzet. Már akkor eltolt, lökött magától, ami a mai napig is megmaradt, bár már néha bújik. Ott kellett a kiságy mellett ülnöm, de a kezem nem rakhattam a hátára, kezére. A feleségem sokat kinlódott a szoptatással, mert már akkor olyan durva volt. Rettentően hisztis, akaratos, ha nem tetszik neki valami, akkor ordit velem, velünk. Ha véletlenül azt mondja, hogy bujjak oda hozzá az ágyba, akkor nem érhetek hozzá, mert elkezd nyavalyogni! Sokszor olyan szinten elutasitó, pedig annyira vágynék rá, hogy átkarolhassam és úgy aludjunk együtt. A bátyja még 12 évesen is szeret velem aludni, a karomra, vagy a mellkasomra feküdni este.

Semmivel sem másabb a kapcsolatom a feleségemmel, nem több, se kevesebb a vita, vagy veszekedés, mint régebben, amikor a fiu még kicsi volt, vagyis a háttér nem indokolja ezt. Például a nagyapját 4 év alatt egyszer puszilta meg. De annyi mindent tudnék még mondani...

Meg tud/fog idővel változni, vagy vannak jó praktikák?

A feleségem inkább az eréjesebb, katonásabb itthon, én az engedékenyebb, mindig a kedvüket keresem.

40F