Hogy szoktassam le erről?

túl sok mindent nem lehet tenni :)

de te 2 külön dologról beszélsz, ne keverd össze!!!

"Mutagat mindenre és ha nem adom neki oda (pl:kés,fénykép)akor üvölt mint a sakál és tépi a nadrágomat"

ez kommunikáció, ez nagyon jó, ennek örüljél és ebben támogasd, mert most jött rá, hogy nem csak sírással tud kommunikálni ahogy a babák, hanem mutogatással, de még ott a sírás, a csalódottság. ebben segítsd, értsd meg a mondandóját mert ezzel fog megindulni a beszédfejlődés.

"Pofoz,csipked és mikor megfogom a kezét és rákiabálok hogy nem szabad akkor sír és hisztizik."

ez meg hiszti ahogy te is írod, ezzel sem tudsz most mást tenni mint következetes vagy. tehát amit nem lehet azt akkor sem ha zokog egy óráig és földbe veri a fejét. amit meg lehetett egyszer, lehet máskor is, még ha rájöttél, hogy nem túl jó ötlet mert mondjuk összegyűrte a képet. de oda kell adnod neki, mert különben összezavarod és oda a következetesség, csak mondjuk fogjad te is,hogy nem gyűrhesse össze mégegyszer

(bocs a hülye példáért)

Szerintem add oda neki, ha szeretne valamit megnézni. Ha egy fényképet kér el, guggolj le mellé, és magyarázd el neki, hogy mi az. ,, Annácska, ez itt egy fénykép. Megismered rajta az anyut? És az aput?" Ha a kést kéri el, guggolj le mellé, mutasd meg neki, magyarázd el, hogy mit kell vele csinálni, mondd el neki, hogy éles, ezért nem szeretnéd, hogy megfogja. Nem kell rögtön ugrani, de ha érdekel, le kell vele ülni, és megmutatni, elmondani neki.

Ha hisztizik, csipked, rugdos, szólj rá nyugodtan. Ha üvölt, sír, hisztizik, ne törődj vele. Amint megnyugszik, mondd el neki, hogy miért nem adtad oda. Például a kés nagyon éles, így nem akartad oda adni, hogy ne legyen baja ... Vagy éppen mosogattál, így nem tudtam odaadni neki, de nem is akartad, hisz nagyon csúnyán kérte ... Ha szépen kéri, akkor megfogja kapni.