Hét éves kislányomnál ez gond?

Szia! Én is ilyen voltam. Gyerektársaságban zsarnok, de amúgy visszahúzódó és félénk,utáltam szerepelnijelentkezni. Viszont a szüleim nem erőltettek semmit. Sokáig még boltba sem voltam hajlandó menni. Aztán a zsarnokoskodás lassan elmúlt és bár sosem voltam a társaság középpontja, mindig volt 3-4 barátom, akikkel jól külön-külön elvoltam. Aztán, mivel általában kedveltek a környezetemben, szép lassan magabiztosabb lettem. Azóta is inkább 2-3 emberrel érzem jól magam, mint nagyobb társaságban,de felnőttkoromra elmúlt a gátlásosság. Sőt, könnyen elbeszélgetek bárkivel sorban állás közben, vagy a rendelőben, stb.

Szóval ha megvannak a kis barátai és nem gubbaszt örökké otthon, akkor nem lehet olyan nagy a gond és az ő személyisége még bőven alakulóban van.

Nem lehet,hogy csúfolták a szemcsi miatt és ezért van ilyen rossz kedve?Ezért élhet a sulitól is...fél,hogy majd ott is csúfolják...

Én dettó olyan voltam mint a te lányod,bár nekem a suliban kezdődött,mert duci voltam,egy életen át kísért a tény,hogy megvetnek mert teltebb vagyok a többieknél.

Beszéld át vele ezt,a pszcihológus ..nos sokan ajánlják,de én mg nem.Beszélgess vele,kérdzed meg mi bántja,az e,hogy szemcsis lett,kérdzed meg,hogy bántották e az oviban miatta és,hogy fél e hogy suliban is csúfolni fogják.Ha megnyílik nyugtasd meg,hogy nem ciki ez sőt ma már menő és sikkes és ha piszkálnák akkor vágjon vissza,hogy én sikkes vagyok és ...amit mond:)

Majd írd meg légyszi mi lett a vége,kivi vagyok:)