Zene és dajkálás mellett alszik el a 9 hónapos babám. Hogy szoktassam rá, hogy egyedül aludjon el?

Hagyd ott.

Biztos lesz sírás, hiszti egy pár napig, de csak így tudod helyrehozni azt, amit elrontottál.

Nálunk a gyerekek az elejétől megszokták (2,4 évesek), hogy este 8-kor pontban lefekvés.

Van 1 mese, utána jóéjtpuszi és kimegyek a szobából.

Mivel a kezdetektől így lettek szoktatva, soha egy hiszti nincs, hogy még egy mese, nem vagyok álmos stb.

Én az első hozzászólót cáfolnám:ez gyerek függő elsősorban,hogy hogyan alszik el.Az én fiam a kórházból hazaérkezve SOHA nem volt képes egyedül elaludni,pedig esküszöm mindent megpróbáltam.És hagytam is ordítani:6 óráig bírta és akkor is én adtam fel,mert a szívem szakadt meg.Tehát nem feltétlen használ,ha ott hagyja a kérdező a gyermekét "sírjon csak" alapon.

Valóban,el lett "rontva" az altatási rituálé,de lehet nekik anno csak ez vált be.

Én azt javaslom próbáld meg fokozatosan.Először mondjuk csak halkítsd le a zenét,mindig kicsit.Aztán pedig már ne is szóljon.A dajkálás meg...hát nem tudom azzal mit lehetne kezdeni.Talán ha nagyobb lesz,akkor már nem fogja igényelni.Nálunk a mai napig megvan.Nekem is könnyebb volna,ha leraknám,ajtót becsukom és már alszik is;de nem így van. :( Légy türelmes továbbra is,és apró lépésekkel haladjatok.

Fokozatosan szoktasd le legyen meg az esti rutin ének, dajkálás de ne addig míg elalszik.

Legyen 1 idő keret amit folyamatosan csökkentesz, pár napig fél óra aztán 20 perc....

ha letelik az idő lefekteted 1 puszi és kimész.

Persze elkezd majd sírni de fontos hogy ilyenkor se rohanj azonnal

fokozatosan szoktasd le először 5 percig hagyd sírni bemész takargatás, 1 simogatás és kimész majd 10 perc múlva mész vissza és röviden megmutatod neki hogy nincs egyedül.

Minél kevesebb inger érje tehát ne kapcsolj villanyt, ne ölelgesd, ne beszélj hozzá hoszasan.

Na szóval.Attól,mert "nem feltétlen használ,ha ott hagyja a kérdező a gyermekét" attól még Mindenkinek megvan a joga ahhoz,hogy a saját véleményét tanácsként közölje az oldalon.Egyik az,hogy lehet,hogy a Kérdezőnek például ez válik be,szóval nem értem miért kellett ennyire lepontozni szegényt!? Másik az,hogy tök jól csinálja amit csinál.

Altatásnál az ingerszegény környezet az tényleg fontos a gyereknek,ezért ha nem válna be a drasztikusabb megoldás (amiben egyébként Neked mint Anyának kell erősnek lenned) akkor jöhet a fokozatos átformálás,amihez sok sikert mert még időigényesebb lesz.:)

Dajkálás helyett,pedig van egy jó tippem.Egyik ismerősöm az autós ülésbe ringatja álomba a gyermekét,amely a földön pont úgy hintázik,ahogy kell.Lehet,hogy Te is kereshetnél egy ilyen alkalmatosságot és akkor nem lenne annyira fárasztó.:) Persze ha rendesen elaludt átteszi a gyerekágyba.

Sok sikert hozzá!:)Majd számolj be melyik módszer hogy vált be!

Lassan indulnak majd a nagymozgásai, addig is fárasztással próbálkoznék: tág térben körberakni játékokkal, had csúszkáljon utánuk.

Lehet, hogy születetten rossz alvó, vagy feltűnően kevéssel beéri. A második fiam volt ilyen, neki ébrenléte alatt rengeteg önálló aktivitást igénylő programra volt szüksége, és úgy is alig aludt. Másfél éves korában szokott le az éjszakai riadóztatástól, és ha más mondja el se hiszem, de az volt a megoldás, amikor a férjem elvette a cumiját és egy plüssállatot adott helyette. ( Mindig a cumi körül volt a cirkusz: felébredt, kidobta , üvöltött, de este meg mindig kérte, ha lehet kettőt is.)

Sok sikert a ti rejtélyetek megoldásához!