Autizmus gyanúja esetén számít-e, hogy idővel múlnak az autisztikus tünetek és nem jönnek elő újabb furcsaságok? (2-4 év)
válasza: válasza: válasza: válasza:Két évesen nulla volt a beszédértése, mintha nem is hallott volna. Ehhez társult egy nehezen vagy egyátalán nem irányítható figyelem és egy öntörvényű viselkedés.
Ahogy már értette, mit mondunk, illetve ő is beszélt, minden sokat javult.
Most 4 és fél éves, a beszédén még bőven van mit fejleszteni, de amennyire tud, beszél és simán kommunikál vele. Viszont ha úgy vesszük, ez nem a korának megfelelő kommunikáció.
Bonyolultabb kérdéseket még nem ért meg, ilyenkor gondolkozik, de nem tud válaszolni vagy mond valami majdnem jó választ vagy ismétel. Utóbbi gyakrabban előfordul, ha nagyon ki akarnak csikarni belőle valami választ és mondjuk újra felteszik a kérdést, megismételve, ezért ő is megismétli. Egyéb esetben soha nem ismétel, de azért ez érdekes lehet.
Még talán annyi lenne, hogy a kistesóval sokat marakodnak pl. játékon és nem igazán sajnálja, ha sír a másik vagy egyéb esetben sem látom, hogy együtt érezne vele. Néha nevet is. Szóval ez az együttérzés mintha hiányozna, de pl. ha én kezdek jajgatni, mert mondjuk megütöttem valamimet, akkor odabújik és sajnál engem. (Szerintem idegennel se nagyon foglalkozna.)
Oviban nincs vele semmi gond, viszont a figyelme nehezen leköthető, hamar kilép a csoportos feladatból. (Inkább egyénileg köthető le.)
válasza: válasza:Jajjjh, de ismerősek ezek a dolgok. :-((
Nekem egy 4,5 éves fiam van, aki egészen hasonló.
A kérdezőnek: ez valószínűleg "autisztikus spektrumzavar" illetve az idegrendszer éretlensége egyszerre. Ha javul a gyerek, én semmiképp nem vinném autizmus vizsgálatra, hogy ne legyen betegségtudata se neki, se nekem. Nálunk is ez a helyzet, a nagyfiam, mióta közösségbe jár, rohamosan fejlődik. Ha autista lenne, az átlagos emberközösség és a szaksegítség hiánya éppen hogy visszavetné, és rosszabbodna. Én legalábbis ebben hiszek. Úgyhogy a kérdezőnek azt ajánlom, járassa közösségbe amennyit csak lehet, mert a társaktól tanul a legjobban. Fontos, hogy olyan ovi legyen, ahol az óvónénik toleránsak és elfogadják-szeretik a gyereket a hiányosságaival együtt, akkor a többi gyerek is ezt fogja tenni. Beszélgethetnénk privátban?
Az utolsó kommentelőnek üzenem, hogy az ismerősének mondja meg, hogy ezek a tünetek bizony nagyon nem jók, és nagyon oda kell figyelni rájuk, komolyan kell venni! Neki is a közösséget ajánlom, az én fiam kb. ugyanilyen állapotban került bölcsibe, és 1 év alatt megtanult beszélni és nappalara szobatiszta lett. Hogy a többi gyönyörűségről ne is beszéljek. De nagyon komolyan kell venni, és segíteni a gyereket! Nem szabad elbagatellizálni, hogy "majdcsak elkezd beszélni" meg "majd jó lesz minden", nincsen majdcsak. Akkor lesz jó minden, ha keményen dolgozunk érte. Sajnos az én környezetem is ezzel traktált, ezért nem kaptunk segítséget 2,5 évig, pedig én éreztem h baj van a gyerekkel, de nem hitt nekem senki. Én meg fiatal voltam (vagyok :) ) és tapasztalatlan, és egyedül nem mentem semmire. Ma már máshogy állok a dolgokhoz.
Elnézést, hogy hosszú voltam, csak nagyon megérintett a téma.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!