Szerintetek miért van mostanában annyi hiperaktív gyerek? Mi lehet ennek az oka?

Nem vagyok szakértő, biztos vagyok benne, hogy létezik komoly problémákat okozó hiperaktivitás (mint itt az egyik válaszoló kisfia), de az tényleg szörnyű, amit egyes szülők és az egész társadalom elvár a gyerekektől. Üljenek nyugodtan az étteremben, vendégségben, hangjukat ne lehessen hallani, otthon ne zavarják a szülőket, sok iskolában pedig még az udvarra is egy nap csak egyszer lehet kimenni, a maradék időben pedig ne rohangáljanak a folyosón.

Számomra eddig az az anyuka volt überelhetetlen, aki arról panaszkodott itt, hogy a lakótelepi játszótéren rohangálnak meg hangoskodnak a gyerekek, és ilyesmit az övéi soha nem engedtek meg maguknak, mert ő NEVELI őket. Majdnem elsírtam magam.

"Az itt válaszolóknak úgy látom, fogalma sincs a hiperaktivitásról"

A 7-es válaszoló vagyok,nekem van fogalmam a hiperaktív gyerekekről,mert az enyém is az,én írtam,hogy dysmaturitassal született és erre vezetik vissza az állapotát.

Nem tudott soha elaludni,nyugtalanul alszik.

Egy percre nem tud ellazulni,akkor boldog ,ha folyamatosan újabb és újabb ingerek érik,imádja a szabadban tett sétákat,kerékpározást,szabadságot,hatalmas mozgásteret.

Beszélni is folyton beszél :-) ,én elfogadom őt ilyennek és ezért nagyon hálás ,rengeteget segít itthon,néha már egy kicsit terhes is ,hogy olyan feladatokat is szeretne elvégezni ami még veszélyes lenne neki.

Én azt vettem észre,hogy elfogadással,türelemmel,következetességgel,

határozottsággal nagyon jó irányba lehet terelni az ilyen gyerekeket,pár éve nagyon meg voltam rémülve amikor szakembertől szakemberig küldözgettek bennünket,mert az óvónénik észrevették,hogy probléma van,de az elért eredmények nagyon boldoggá tesznek.

Ha régebben azt hallottam,hogy hiperaktív azt hittem,hogy teljesen kezelhetetlen gyerekekről van szó,holott igenis fejleszthetőek,együttműködőbbeké válhatnak a szülő és a szakemberek kitartó munkájának köszönhetően.,majd később felnőttként általában kissebb nehézségekkel ugyan ,de képesek megtalálni a helyüket a világban.

mielőtt egymás torkának esünk: gondolkozzunk el a kérdésen. mi az hogy mostanában annyi? van erről valami kimutatás, vagy valami? hogy mostanában több van?

vagy csak mert itt sokat olvasunk róla?

akkor felmeróül a kérdés: nem lehet, hogy csak azért tűnik fel, mert 10 éve vagy 20 éve még nem voltak ilyen netes fórumok?...

amúgy meg szeritem is közrejátszik, hogy régen nem diagnosztizálták, mert nem tudták, mit is kéne diagnosztizűlni, vagy pedig adott esteben el se jutott a gyerek odáig. most azért már tágabb a szülők horizontja is, hogy gyanítsa, nem rossz a gyerek, hanem valami más gond van.

az én gyermekem nem hiperaktív, habár ő is dysmaturus volt ,2650 grammal született, majd besárgult, majd leesett a vércukra....csak épp hiperirritábilis volt kisbabának is már....jártunk dévényre, mert hipotón is volt, korai fejlesztőbe, majd most járunk magánba tsmt-re. nagyon sokat segített. pedig csak február óta járunk. a hipermotilitása szinte teljesen eltűnt, persze még mindig mozgékony, de nem kóros. a magatartása, érzékenysége is nagyon jó irányba javul. és elkezdte elfogadni a kiistesóját....persze ezek zárójeles dolgok itt, de jó leírni. :)

ő amúgy 3,5 éves.