Segítség! Verik a gyereket! Mit csinálhatnék?

"Azért ne essünk a ló túloldalára, egy ovis gyereket, még ha verekedős is egy felnőtt ne üssön meg."

Igen, ne üssön meg. De ha a kedves anyuci nem hajlandó leállítani a fiacskáját és az én gyerekem testi épségét veszélyezteti, kockáztatja hogy akár gyógyuló akár maradandó sérülése lesz, akkor úgy lecsapom, mint a szél. És baromira nem érdekelnek a következmények, mert nem vagyok hajlandó megvárni, amíg szólnak az oviból, hogy ne az oviba menjek a gyerekért hanem a közeli gyerekkórházba.

Beszélj a "védenced" apjával, forduljon az óvodavezetőhöz, ha az óvónők tehetetlenek. A verekedős gyerek fenyegetése kényszer szülte rossz megoldás, de ha nincs intézményes segítség, tényleg ide fajulhatnak a dolgok. A karate pedig jó ötlet, nem agresszióra nevel, de önbizalmat ad, és egy magabiztos gyerek kevésbé vonja magára az ilyen áldozat kereső személyiségeket.

Feltétlen beszélgessetek el a kisfiúval arról is, mi történt az édesanyjával. Újra és újra hallania kell, hogy mennyire szerette mind a kettőjüket, akkor kicsit védettebb lesz az ilyen szóbeli agresszióval szemben.

Ezek nagyon fájnak, és mivel a gyerek titkos félelmét fogalmazzák meg, mély sebeket ütnek. Nem véletlen, hogy nem ő mondta el otthon. Csak a sok beszélgetés segít valamennyit.

"Mi jogon bántanátok egy óvodást,"

Milyen jogon bántaná a gyerekemet és okozhatna neki testi és lelki sérüléseket?

"A másik fele, hogy erőszakra erőszakkal válaszolnátok? "

Ha a szép szó nem használ... Nézd, nagyon szép a megdobnak kővel dobj vissza kenyérrel hozzáállás, a szeretet meg a megértés, de van akinél nem működik, hanem vérszemet kap. A verekedő kisgyerek miért változna? Nincs következménye a tettének, mindenki a kicsi lelkéért aggódik. Aztán épp az a baj, hogy ezt megszokja, inkább ettől lesznek elcseszett tinik, mint attól, hogy valaki felhívja a figyelmét, hogy a viselkedése tűrhetetlen. És ezt az egyik gyereknél el lehet érni egy ejnyebejnyével, a másiknál büntetéssel, a harmadiknál meg ha leüvöltöd a fejét.